Képviselőházi irományok, 1892. IV. kötet • 96-157. sz.
Irományszámok - 1892-103. Törvényjavaslat, a szentes-hódmezővásárhelyi helyi érdekű vasut engedélyezéséről
108. szám, 39 Kiköttetnék továbbá, hogy az alkalmazandó s aczélból gyártandó sínek 23*6 kilogrammnál könnyebbek ne legyenek és függő sínkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a csatlakozási állomásokon kivöl a következő állomások volnának létesítendők, úgymint: Szegvár állomás 340 méter hosszban, Mindszent vizállomás 400 méter hosszban, Mártély rakodó állomás 260 méter hosszban, Hódmezővásárhely népkerti kitérő állomás 400 méter hosszban. A pálya építését a vasúti érdekeltség az engedélyokirat keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. A tényleges épitési költség 792.000 frttal, vagyis pályakilométerenkint 23.158 forinttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 90.000 forint, tartalékalap képzésére pedig 13.000 frt lenne kihasítandó. A 792.000 frtnyi tényleges épitési költséget hozzájárulások utján Csongrád vármegye közönsége, valamint az érdekelt városok, községek és uradalmak fedezik s ennélfogva csakis egynemű czímletek, nevezetesen részvények fognának kibocsáttatni, illetve a hozzájárulások ellenértékeképen az ezen hozzájárulásokat biztosító érdekeltség rendelkezésére bocsáttatni. A 792.000 frtnyi tényleges épitési költségből Csongrád vármegye közönsége mint főérdekelt a törvényhatósági útalap terhére kormányhatósági jóváhagyás mellett 300.000 frtnak, továbbá Mindszent község 100.000 frtnak, Szegvár község 30.000 frtnak, Hódmezővásárhely város pedig 50.000 frtnak fedezését vállalta magára s ezenfelül a vármegye hozzájárulásának 52.000 forinttal való felemelése iránt a tárgyalások folyamatban vannak. Van szerencsém e helyen tisztelettel felemlíteni, miszerint az 1888. évi IV-ik törvényczikk 4-ik §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától kezdve Ötven egymásután következő éven át fizetendő 3.000 frtnyi évjáradékban, — a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó külön állami segély pedig a vasút építkezés megkezdése évétől számított 10 egymásután következő éven át évi 10.200 frtos egyenlő részletekben állapíttatott meg. Ez utóbbi hozzájárulás 79.200 frtnyi tőkeértéket képvisel, melynek fejében ugyancsak 79.200 frt névértékű részvényt lesznek kötelesek engedélyt kérők az állam tulajdonába átbocsátani. A postahozzájárulás czímén nyújtandó évjáradék fejében pedig, mely 55.000 frtnyi tőkeértéket képvisel, tekintettel az 1888. évi IV. t.-czikk 4. §-ának b), c) pontjában foglalt határozmányra, ezen tőkeösszeg felének, azaz 27.500 frtnak megfelelő részvény beszolgáltatása lett kikötve. Összesen tehát 106.700 frtnak megfelelő névértékű részvényt lesznek kötelesek engedélyesek az állam tulajdonába átadni. Ezenfelül magánosok 60.000 frttal járulnak a vasút építéséhez s a fenmaradó 65.800 frt, vagy esetleg, ha t. i. a vármegye hozzájárulása fel nem emeltetnék, — 117.800 frtnyi hiány függő kölcsön utján fedeztetnék, mely csekély függő kölcsön kamatozására és törlesztésére a vasút jövedelme kétségtelenül bő fedezetet fog nyújtani. A pálya üzletkezelését a vasúti érdekeltség a szabványszerződés elfogadása mellett az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutakra ruházná át. Egyebekben az engedélyezési feltételek megegyeznének a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel.
