Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-61. 1892. évi IX. törvényczikk az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsseli nemzetközi értekezlet főokmányának és a hozzá tartozó nyilatkozatnak beczikkelyezéséről

72 61. szám. les possessions situées dans ou hors l'Afrique servent, malgré la vigilance des autoritás, de lieux de destination aux esclaves africains, s'engagent á en prohiber l'importation, le transit, la sortie ainsi que le commerce. La surveillance la plus active et la plus sévére possible sera organisée par elles sur tous les points oü s'opérent l'entrée, le passage et la sortie des esclaves africains. Article LXIII. Les esclaves libérés en exécutíon de l'article précédent seront, si les circonstances le permettent, renvoyés dans leur pays d'origine. Dans tous les cas, ils recevront des lettres d'affranchissement des autoritás compétentes et auront droit á leur protection et á leur assistance afin de trouver des moyens d'existence. Article LX1V. Tout esclave fugitif arrivant a la frontiére d'une des Puissances mentionnées á l'article LXII sera réputé libre et sera en droit de réclamer des autoritás compétentes des lettres d'affranchissement. Article LXV. Toute vente ou transaction dönt les esclaves visés aux articles LXIII et LXIV auraient été l'objet par suite de circonstances quelconques, sera considérée comme nulle et non avenue. Article LXVI. Les navires indigénes portant le pavillon d'un des pays mentionnés á l'article LXII, s'il existe des indices qu'ils se livrent á des opera tions de traite, seront soumis par les autoritás locales, dans les ports qu'ils fréquentent, á une vérification rigoureuse de leur équipage et des passagers, tant á l'entrée qu'á la sortie. En cas de présence á bord d'esclaves africains, il sera procédé judiciairement contre le bátiment et contre toutes personnes qu'il y aura lieu d'inculper. Les esclaves trouvés á bord kivül fekvő birtokai ennek következtében, daczára a hatóságok éberségének, az afrikai rabszolgák rendeltetési helyéül szolgálnak: kötelezik magukat, hogy azok be-, át- és kivitelét, valamint az azokkal való kereskedést megakadályozzák. Mindazon pontokon, hol az afrikai rabszolgák bevitele, átvitele és kivitele eszközöltetni szokott, a lehető leghatályosabb és legszigorúbb ellenőrzés fog általuk szerveztetni. LXIII. Czikk. Az előző czikk végrehajtásában felszabadított rabszolgák, a mennyiben azt a körülmények megengedik, hónukba vissza fognak küldetni. Mindenesetre felszabadító leveleket fognak az illetékes hatóságoktól kapni, és életfentartásuk eszközeinek megszerzése végett azok védelmét és támogatását igényelhetik. LXIV. Czikk. Mindazon szökevény rabszolga, a ki a LXII. czikkben említett hatalmak valamelyikének határához eljut, szabadnak fog tekintetni és jogában fog állni, hogy az illetékes hatóságoktól felszabadító levelet követeljen. LXV. Czikk. Minden eladási szerződés vagy megegyezés, melynek tárgyát bármely körülmények következtében a LXIII. és LXIV. czikkekben megjelölt rabszolgák képezték, semmisnek és létre nem jöttnek fog tekintetni. LXVI. Czikk. A LXII. czikkben említett országok egyikének lobogóját viselő belföldi hajók legénysége és utasai, ha a jelek arra mutatnak, hogy az illető hajók rabszolgakereskedést űznek, a helyi hatóságok által azon kikötőkben, melyeket érintenek, ugy megérkezésükkor, mint elindulásukkor szigorú vizsgálatnak fognak alávettetni. Ha a hajón afrikai rabszolgák vannak, a hajó és mindazon személyek ellen, kik gyanúsaknak tűnnek fel, bírósági eljárás indítandó meg. A hajón talált rabszolgák, azon hatóságok