Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-90. Törvényjavaslat, némely államadósság beváltásáról s a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről

276 90. KZíím. Ez az államra jelentékenyebb terhet hárítani nem fog, a mennyiben az utóbbi évek tapasztalatai szerint az ilyen váltságtöke kifizetés évenként csak mintegy 30.000 frtra tehető s ez is évről-évre csökken. A convertálandó értékek közül az államosított magyar-északkeleti és magyar-nyugoti vasutak elsőbbségi tartozásai, valamint az egyesitett vasúti elsőbbségi kölcsön nem képeznek ugyan szorosan véve állami adósságot, hanem jogilag még fennálló vasuttársulatoknak tartozásai, — minthogy azonban az állam mindezen adósságokat magára vállalta, azok kamatjának és kisorsolt kötvényeinek kifizetésénél közvetlen fizetőként szerepel, ezen adósságokat a conversió keretébe annál inkább bevonhatóknak tartom, mert a nevezett vasutak államosításáról szóló szerződésekben az államnak a társulatok részéről megadatott a jog, hogy ezen kölcsönöket az illető társulatok helyett s azok megkérdezése nélkül bármikor felmondhassa és visszafizethesse. A conversio keresztülvitelének jogi szempontjára nézve csak azt kívánom még megjegyezni, hogy miután a convertálandó értékek egyikében sincs a korábbi visszafizethetés joga feladva, hogy azok — az első erdélyi vasút részvényeinek kivételével — mind hazánkban s a hazai jog érvényének ideje alatt lettek kiállítva s az első erdélyi vasúti részvények ugyan Bécsben állíttattak ki, de a részvények beváltását illetőleg, miután a czímletek szövege e részben semminemű határozmányt nem tartalmaz, csakis az államosítási szerződések vonatkozó rendelkezése vehető irányadóul s az államosítási szerződésekben a részvények korábbi visszafizetésének joga feladva nincsen, a korábbi visszafizethetésnek semmi jogi akadályát sem látom. Az előadottak után még azon alapelveket vélem felemlitendöknek, melyek a conversio keresztülvitelénél kell hogy zsinórmértékül szolgáljanak, s melyeket a törvényjavaslat szerkesztésénél s rendelkezéseinek megállapításánál szem előtt tartottam. Az első alapelv természetesen az, a mely eddig létesített conversiónknál is vezérelvül volt kitűzve, t. i., hogy az elvállalt szerződési kötelezettségeknek minden tekintetben elég tétessék. Ezért senkit sem kívánok kényszeríteni arra, hogy mai kölcsönkötvényeit a mérsékeltebb kamatú új kötvényekkel cserélje ki, hanem kizárólag a hitelező tetszésére bizva a kicserélést, mindazoknak, kik a kibocsátandó uj kötvényekkel való kicserélést igénybe venni nem kívánják, eddigi czímleteiknek teljes névértékét, a magyar északkeleti vasút részvényeit kivéve, melyekre nézve igénybe kívánom venni az 1891. évi II. törvényczikkel beczikkelyezetl szerződés 4. §-ában az állam részére biztosított ama jogot, hogy eme részvényeket 197 forintjával válthassa be, ugyanazon pénzértékben és helyen kívánom visszafizettetni, s a mely pénzértékben és helyen az illető adósságnem kamatja s kisorsolt tőkeértéke eddig is fizettetett. Második alapként azt állitom fel, hogy a conversio lehetőleg egységesen s koronaértékre történjék és a kibocsátandó czímleteknek csupán ama része emittáltassék az 1881: XXXII. t.-cz. alapján forgalomba hozott 4% os aranyjáradékhoz hasonló kötvényekben, a mely az aranyértékű régi czímletek beváltására és az effectiv arany beszerzésére szükséges. A harmadik elv, melyet szem előtt kívánok tartani, hogy az új kötvények kamatlába akként állapíttassák meg és értékesítése akként történjék, hogy az a megtakarítás, a melyből az aranyszükséglet beszerzésére kibocsátandó kötvények kamatai fedezendök lesznek, ne csak a törlesztés elodázása vagy elejtéséből eredjen, de túlnyomó részében valóságos kamatmegtakarítás legyen. A magyar északkeleti vasút aranyértékű elsőbbségi kölcsöneinek és az egyesitett vasúti elsőbbségi kölcsön visszafizetésére, valamint a készfizetések fölvételéhez szükséges aranykészlet beszerzésére, a mint azt már fennebb is megjegyeztem, az 1881: XXXII. t.-cz. alapján kibocsáott kötvényekhez hasonló 4°/oos adómentes aranyjáradék kötvényeket kívánok forgalomba