Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-87. Törvényjavaslat, a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről
87. szám. 253 XVII. GZIKK. Az ausztriai értékre szóló papirpénzjegyek mindaddig, a mig forgalmon kivül nem helyeztetnek, a monarchia mindkét államában minden fizetésnél, a mely a törvény szerint koronaértékben teljesitendő, az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok részéről hzetéskép elfogadandók, még pedig olyképen, hogy névértékök minden ausztriai értékű forintja két koronával számittassék. XVHI. GZIKK. A koronaértékben való közkötelező számítás behozatala s ezzel kapcsolatban az általános érmeforgalom rendezése, valamint a jelen szerződés alapján forgalomban maradt ausztriai értékű két-, egy- és negyed-forintos ausztriai értékű ezüst értékpénz iránti intézkedés, egyezményileg megállapítandó elvek szerint a két törvényhozás útján fog történni. A két kormány a koronaértéknek a jogviszonyokra alkalmazását illető törvényjavaslat, előterjesztése előtt, ezekre a javaslatokra nézve egymással érintkezésbe fog lépni. De már a jelen szerződésnek a monarchia két államában hatálybaléptétől kezdve mindazok a fizetések, melyek állami vagy egyéb közpénztáraknai és a magánforgalomban törvényszerűen ausztriai értékben - még pedig akár érczpénzben, akár nem abban, - teljesitendők, a monarchia mindkét államában, az adós választása szerint, a koronaérték magyar vagy ausztriai veretű arany érméiben teljesithetők, olykép, hogy a husz-koronás aranyérme tiz ausztriai értékű forinttal, a tiz-koronás aranyérme pedig öt ausztriai értékű forinttal számíttatik. Ugyanez a rendelkezés kiterjed a koronaértékre szóló ezüst, nikel és bronz érmékre is, figyelemmel azoknak a jelen szerződés XI. czikkében megállapított fizetési erejére, még pedig olyképen, hogy az egy-koronás ötven, az ötven-filléres huszonöt, a húsz-filléres tiz, a kétfilléres egy, az egy-filléres egy fél ausztriai értékű krajczárral számítandó. •. •• ••• XIX. GZIKK. A monarchia két államának kormányai a két törvényhozásnak alkalmas időpontban az államjegyek bevonása iránt kölcsönös megegyezéssel előterjesztést fognak tenni. Ezeknek a közös függő adósságot képező államjegyeknek bevonásából eredő költségeket 312 millió ausztriai értékű forint erejéig a monarchia két állama közösen, és pedig a magyar korona országai 30 százalékkai, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 70 százalékkal viseli. A papirpénzforgalom rendezésére, valamint a készfizetések felvételére nézve a két állam kormánya megfelelő időben megegyezésre fog jutni. XX. CZIKK. A jelen szerződés hatálya bezárólag 1910. végéig tart. Ha a jelen szerződést annak lejárta előtt egy évvel a két szerződő fél egyike fölmondaná, a mindkét részről szerződésszerű módon vert érmék még legkevesebb két évig a jelen szerződés határozmányainak megfelelően mindkét államban elfogadandók. Egyúttal kötelezi magát a két kormány arra, hogy ezen időn belül a szerződéses pénzláb és érmerendszer szerinti koronaértéket fönn fogja tartani. A jelzett időtartam lejárta után mindegyik szerződő fél köteles az ő veretével ellátott s a másik fél területén forgalomban levő ezüst, nikel és bronz érméket koronaértékbeli értékpénz ellenében visszaváltani. Az igény erre a visszaváltásra egy további év lejártával megszűnik. *
