Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról
246 86. szám. ilyen váltópénz birtokából eredő minden igény az államkincstárral szemben elenyészik. Előfordult ugyanis már az az eset is, hogy administratív utón forgalmon kivíil • helyezett pénzjegyek birtokosai utóbb, a beváltási véghatáridő után jóval, megtérítésre igényt támasztottak s ezt az igényt arra alapították, hogy a kormánynak nem volt joga administratív utón ily pénzjegyeket forgalmon kívül helyezni. Hogy ily, habár mindig visszautasított igények egyáltalán ne támasztathassanak, ezt a rendelkezést a javaslatba fölvettem. Az ausztriai értékre szóló ezüst és réz váltópénz fizetési ereje nálunk mindeddig csak administratív utón volt szabályozva. Hogy az az anomália ne állhasson elő, hogy az egyidejűleg forgalomban levő ausztriai értékű ezüst és réz váltópénz fizetési ereje törvényes szabályozás nélkül maradjon, mig a helyébe lépő s vele meghatározott értékviszonyba hozott új váltópénz fizetési ereje szabályozást nyer, ezt a hiányt ez úttal véltem a javasolt rendelkezés fölvétele által pótolhatni. A monarchia másik államának területén az ausztriai értékű váltópénz fizetési ereje tekintetében a javasoltakkal azonos törvényes határozmányok vannak érvényben. * A 22. §-hoz. A papirpénzjegyek, tehát az állam- és bankjegyek forgalma további intézkedésig változást nem szenved. Ez a rendelkezés ugyan szorosan véve a jelen törvényjavaslat keretén kivül áll. Mindazonáltal annál a szoros összefüggésnél fogva, a mely eddigi értékrendszerünk és a kényszerforgalommal biró állam- és bankjegyek között fennáll, és tekintettel arra, hogy az államjegyék sorsa iránt akkor lesz helyén végleg határozni, ha a készfizetések fölvételéhez fogunk, kapcsolatban az értékrendszer megállapításával, a készfizetések felvételének időpontjáig, a papirpénzjegyek viszonyát is szabályozni kellett. Az átszámításra vonatkozó rendelkezésnél ugyanazt a szabályt vettem zsinórmértékül, a melyet az ausztriai értékre szóló többi pénzjegyre alkalmaztam. A 23. §-hoz. A jelen javaslat által az aranyérték behozatala, a pénzláb, az érmerendszer, az ausztriai értékre szóló pénzjegyek viszonya a koronaértékhez szabályoztatik. Mindezek az intézkedések, a mint azt egyébkép már a jelen indokolás általános részének végén jeleztem is, és a mint azt a javaslat czíme is feltünteti, az új értékrendszert megálíapitják. Habár a jelen §-ban a koronaérték érméi a törvényes fizetési eszköz jellegével ruháztatnak fel, a melyekkel ausztriai értékre szóló kötelezettségek is teljesíthetők, természetesen ugyanabban az értékarányban, a melylyel az ausztriai érték pénzjegyei a koronaérték érméivel szemben bírnak, ez az intézkedés mai állapotainkat teljesen még nem rendezi. Senki sincs még kötelezve a koronaértékben számítani, annak még csak ezután veretendő érméiben fizetni; az ezüst értékpénz és az államjegyek ügye nincs még végleg szabályozva, a kényszerforgalom nincs még megszüntetve, a készfizetések nincsenek még fölvéve. Az egyes intézkedések, a melyek a javaslatba fölvéve a további haladás irányát jelölik meg, a következők: a) a koronaértékben való közkötelező számítás behozatala, kapcsolatban ezzel az általános érmeforgalom viszonyainak és az új értéknek a jogviszonyokra való alkalmazásának szabályozása; b) végleges döntés a forgalomban hagyott ausztriai értékű ezüst értékpénz sorsa fölött; c) az államjegyek bevonásának szabályozása; végül, mint a rendezés műveletének betetőzése.
