Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról
206 86. szám. Karimájok sima és a husz-koronás aranyérmék karimáján mélyített betűkkel e szavak lesznek: »Bizalmam az ősi erényben«. A tiz-koronás aranyérmék karimáján mélyitett ékítmény fog alkalmaztatni. A lapok pereme emelkedett és sima s azon belül gyöngysor vonul körül. A husz-koronás aranyérme átmérője 21 milliméter, a tiz-koronásé 19 milliméter lesz. 6. §. Az érmék veretesénél követett eljárás által a finomság és a súly tekintetében a teljes pontosság biztosítandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely a súlyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nem halad meg. 7. §• Oly arany érmék, a melyeknek súlya nem máskép, hanem csak a rendes forgalom folytán kevesbedelt, de a melyek a törvényszabta súlynak (4. §.) legalább 995 ezredrészét még elérik (forgalmi súly), — az állami és egyéb közpénztáraknál, valamint a magánforgalomban is minden fizetésnél teljes súlyúakként elfogadandók. A húsz-koronás forgalmi súlya 6"74 gram, a tiz-koronásé pedig 3-37 gram. Oly arany érmék ellenben, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán súlyokból annyit vesztettek, hogy a forgalmi súlyt nem érik többé el, az állam költségére beolvasztás végett bevonatnak. E végből az ily kopott arany érmék minden állami és egyéb közpénztárnál mindig teljes névértékben fogadandók el s a m. kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek súlyokban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, azokat az állami és egyéb közpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése ellenében, tekintet nélkül névértékökre, bevonják s a fönnebbiek szerint átveretik. 8. §. Az értékpénzt képező arany érmék az állam számlájára veretnek. Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretessel elfoglalva. A magánosoknak felszámítandó verdedíj rendeleti utón állapitta tik meg, ez a díj azonban husz-koronások veretése esetén 03 százalékot, tiz-koronások veretése esetén O'ő százalékot meg nem haladhat. 9. §. Az előző §-ok értelmében veretendő arany értékpénzeken kivül az 1868-ik évi VII. törvényczikk 2 V illetőleg 3. §-ának megfelelőleg aranyak kereskedelmi érmékül továbbra is verethetők; ellenben az 1869-ik évi XII. törvényczikk alapján forgalomba hozott nyolcz- és négyforintos aranyérmék többé nem veretnek. 10. §. Az 1868. évi Vlf., illetőleg az 1869. évi XII. törvényczikk alapján értékpénzül vert ausztriai értékű ezüst egyforintosok további rendelkezésig törvényes forgalomban maradnak. Ausztriai értékű ezüst egyforintosok ezentúl csak abból az ezüstmennyiségből verhetők, a mely a pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett. Ezen kivül ausztriai értékű ezüst értékpénzek többé nem veretnek.
