Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-85. Törvényjavaslat, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről
198 85. szám betétek szerkesztésével az adókataszter adatainak a telekkönyv javára való felhasználásával és értékesítésével szervesen összefüggnének és ettől elválaszthatók nem volnának, sőt ellenkezőleg, valamint a telekkönyveknek a kataszter adatai szerinti átalakítására szorítkozó betétszerkesztés foganatosítható lenne a nélkül, hogy ez alkalommal a tulajdonjog a tényleges birtok alapján érvényesülhetne, úgy viszont külön eljárás utján a tényleges birtokos tulajdon jogát lehet érvényre emelni a nélkül, hogy ezzel az eljárással a telekkönyvnek átalakítása a kataszter adataihoz képest egybekapcsoltatnék; végre mert a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése a nyilvánkönyvi jogok megóvásának szempontjából annyi és oly hatályos caulelákkal van körülvéve, hogy a betétszerkesztés alkalmával eddig szerzett tapasztalatok szerint elenyészőleg csekély, ezer eset között alig egy azoknak a száma, a mikor a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése a megengedett jogorvoslatok valamelyikével megtámadtatik. Ki kell még emelnem, hogy a javaslat szerinti eljárás az utóbb bekövetkező telekkönyvi betét-szerkesztés tekintetéből sem tűnik fel meddőnek; mert miután abban olyan hivatalos munka fog teljesíttetni, a mely különben a betétszerkesztési eljárásra maradna: ez utóbbi ugyanannyi munkával könnyebbül, mint a mennyi munka előzetesen a telekkönyv tulajdoni lapjának rendezésére fordíttatott. A terjesztett eljárás az államkincstár terhére némi költséggel össze lesz ugyan kötve, de ez a költség az eljárásból eredő tetemes nemzetgazdasági előnyök irányában alig jöhet számba — el is tekintve attól, hogy a fentebb mondottak szerint a telekkönyvi forgalomból kivett ingatlanok innét e forgalom tárgyává válván, ez által az átruházási illetékek szaporodásából ama költség bőven meg fog térülni. Felemlitendőnek tartom itten, hogy a nyilvánkönyvi állapot rendbehozatalának és rendbentartásának egyik előfeltételét az képezvén, hogy az ingatlan vagyon hátrahagyásával elhalt örökhagyóknak hagyatéka, és pedig ha ezt magok az érdeklettek nem kérelmezik, hivatalból is tárgyaltassék és az ingatlan az örökhagyó nevéről a jogosított jogutód nevére felesleges késedelem nélkül átirassék: ennek lehetővé tétele végett a jelen törvényjavaslat előkészitésével egyidejűleg munkába vétettem az örökösödési eljárást tárgyazó törvényeinknek ily irányban való módosítását és az erre vonatkozó törvényjavaslatot közelebbről szándékozom törvényhozási tárgyalás végett előterjeszteni. Ezeknek előrebocsátása után — a mikkel egyszersmind a javaslat 1. §-ában foglalt főszabály indokolva van — áttérek a javaslat többi szakaszainak részletes indokolására. 2. §. Számos község telekkönyve a tulajdonjog bejegyzésére nézve általában annyira el van hanyagolva, hogy a közérdek kívánja a község egész telekkönyvének helyesbítését. Az igazságügyminister ilyen esetben a törvényjavaslat szerinti eljárást természetesen leginkább a község kérelmére, de akkor is el fogja rendelni, ha a telekkönyv elhanyagolt és rendezetlen voltáról hivatalosan egyébként értesül. Helye lesz pedig az eljárás megindításának a §. 1. a) pontja alapján leginkább olyan községekre nézve, a melyekben a telekkönyvek tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán, vagy csak hosszú idő múlva, vagy épen nem fognak átalakíttatni a telekkönyvi betétek szerkesztése pedig előreláthatólag még csak hosszabb idő múlva fog bekövetkezni. A mikor tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán valamely község telekkönyve az 1869. évi 2579. számú szabályrendelet értelmében, vagy a közös úrbéri illetőségek egyénenkinti felosztása folytán az 1890. évi 20.326. számú igazságügyministeri rendelet értelmében átalakittatik: az egész telekkönyv tartalma lényegesen megváltozik és az átalakítás telje itése
