Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-70. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek, "a közoktatás állapotáról" szóló XX-ik - és "az országos tanitói nyugdíj- és gyámalapnak 1890. évi állapotára" vonatkozó jelentése tárgyában
70. szám. 163 bizottság ezeken kívül, hogy örömének ne adjon kifejezést a felett, hogy a mikről a képviselőház múlt évi közoktatásügyi bizottsága jelentésében csak mint óhajról emlékezett meg, azok részben már megvalósitvák, részben a megvalósítás küszöbén állanak. S kiemeli e tekintetben a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanitók (tanitónők) fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot, mely a képviselőház bölcs elintézését várja. A kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t.-czikk hatásáról az 1890/91. évi jelentés még nem emlékezhetett meg, de a minister ur a törvény foganatba vett végrehajtásának kedvező eredményét már is örömmel constatálta a bizottság előtt. Végül e helyen kötelességének tartja a bizottság a maga részéről is, hogy (a képviselőház tudomás-vétele által sanctionált) hálás elismerését fejezze ki azok iránt, kik a népnevelési czélokra szánt és a jelentésben elősorolt adományaik által népiskolai közoktatásügyünk pártfogóivá lettek. Az orsz. nyugdíj- és gyám alapnak 1890. évi állapotáról szóló ministeri jelentésből a bizottság ez intézmény örvendetes izmosodását és a megerősödés folytonosságát látja. A tanítói nyugdíjügynek, valamint ezek özvegyei és árvái gyámolitásának javitása ma már az 1891. évi XLIil. t.-czikkben van biztosítva. A középiskolai Oktatás nagy reform előtt áll. Az egységes középiskola eszméje, melyet a képviselőház is helyesléssel fogadott, az előkészítés stádiumában van, s épen ezért a bizottság mindaddig, mig előtte concret terv nem fekszik, a kérdés tárgyalásába bemenni magát kötelezve nem érezhette. A maga részéről csak helyeselheti, hogy a minister ur ez eszmét nem elhamarkodva, lassu, de biztos lépésekkel óhajtja megvalósítani. Középiskolai oktatásunk tényleges helyzetét illetőleg, a bizottság örömmel értesült a középoktatás rendszerbeli fejlesztéséről; a görög nyelv facultativ tanulásáról szóló 1890. évi XXX. törvényczikk végrehajtásának mindinkább növekedő eredményéről; az országban sok ideig használt külföldi auctor-kiadások teljes kiküszöböléséről; a tanszereknek lehetőleg hazai forrásokból való beszerzéséről; s másfelől azon nagy áldozatokról, melyeket az iskola fentartók hoznak építkezéseik által középiskolai tanügyünknek. A még különben mindig létező egyes hiányokra, a képesített tanár-hiányra, (melyen egyébiránt legjobban fog segíteni a középiskolai tanárok fizetésének és nyugdíjának rendezése), a csonka gymnasiumokra, a tanárképzés hiányaira, az igazgatók rendszeresített értekezleteinek meghonosítására, a bizottság a minister figyelmét felhívni kötelességének tartotta. A felsőbb tanintézeteknél a minister által részint létesített, részint czélba vett reformok, főleg pedig a jogi államvizsgálatoknak rég kívánatossá vált szabályozása a bizottság helyeslésével találkozik. Szükségesnek tartja e mellett a bizottság a jogakadémiák fejlesztését és a jogakadémiai tanárok anyagi helyzetének javítását. A műegyetemet illetőleg örömmel értesült a bizottság az elektrotechnikai tanszék felállításáról, valamint arról is, hogy a helyiségnek szükséges bővítése czéljából egyelőre ideiglenes intézkedések történtek. A szakiskolák és szaktanfolyamok tekintetében a bizottság ezúttal is hangsnlyozni kívánja azon elvet, hogy az összes szakiskolák, a mennyiben egészen különleges viszonyok egyes esetekben más rendelkezést okvetlenül szükségessé nem tesznek, a közoktatásügyi ministerium kormányzata alatt álljanak. A mŰTéSZi Szakoktatásról szóló jelentés tárgyalásánál a bizottság sajnálattal constatálta, hogy sem a szini iskolának és zeneakadémiának jobb elhelyezése, sem a hangversenyterem felállítása ez időszerint, még mindig nem volt kivihető. A Nemzeti múzeum tárgyainak elhelyezése iránt a közoktatásügyi kormány által tervbe veit intézkedések a létező bajok orvoslását lesznek hivatva eszközölni. Egy külön természetrajzi múzeumnak és egy külön képtárépületnek felállítását feltétlenül szükségesnek tartja a bizottság. A budapesti városligetben levő képzőművészeti pavillonnak a jelenleg teljesen alkalmatlan helyen felállított történelmi képcsarnok számára tervezett kibérlését, más jobb és czélszerübb hely hiányában, helyesli a bizottság, mely örömmel értesült arról is, hogy a minister ur az iparművészeti múzeum és 21*
