Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-67. Törvényjavaslat, az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről

67. szám. 155 alkalmazása a rendes évi költségvetéssel kapcsolatban, kellő indokolással, a törvényhozás helybenhagyása alá terjesztendő. Ez alapon már korábban rendszeresittetett néhány iparfelügyelöi állás, az 1892-dik évi költségvetésbe pedig — tekintettel a mindinkább szaporodó teendőkre s az ipari felügyeletnek nálunk is emelkedő fontosságára — 6 felügyelöt és 2 segédfelügyelöt irányoztam elö. E létszámot a tárczám költségvetését kisérö jelentésben kimerítően indokoltam s már ott jeleztem, hogy miután az ipari felügyeletnek részemről kiváló súlyt tulajdonitok, szükségesnek tartom, hogy ezen intézmény szervezete törvény útján erősíttessék meg, s hogy az iparfelügyelök teendői, hatásköre, törvény alapján biztosíttassanak. Ehhez képest az iparfelügyelöi intézmény szervezetére vonatkozó alapintézkedéseket szintén felvettem a jelen törvényjavaslatba. Áttérek ezek után a törvényjavaslatban foglalt főbb határozmányok indokolására. A törvényjavaslat I. fejezete a balesetek elhárítása, az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető megóvása érdekében szükséges intézkedésekről rendelkezvén, az 1. §. a munkaadóra háramló azon feladatokat sorolja fel, melyek feltétlenül és többé-kevésbé minden iparvállalatnál szükségesek. E szakasz bizonyára nem meríti ki mindazon intézkedéseket, melyek a balesetek elhárítása czéljából az egyes üzemek természetéhez s a helyi viszonyokhoz képest esetleg még szükségesekké válhatnak, de legalább még is meghatároztatnak azon intézkedések, melyek az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb esetben szükségesek. A mennyiben az egyes gyárakban az üzem természete, vagy a helyi viszonyok ezeken kívül más intézkedéseket is szükségesekké tesznek, ezen §. bevezetésében foglalt általános kötelezettség alapján azok elrendelhetök és büntetés terhe alatt foganatositandók lesznek. A tapasztalás azonban azt is mutatta, hogy a munkaadó által jóakaratúlag teljesített óvintézkedések épen az alkalmazottak által hagyattak figyelmen kivül, kik ez irányban gyakran közönyt és könnyelműséget tanúsítanak. Ennélfogva a törvényjavaslat 2-ik §-ába felvettem azon intézkedést, hogy az ipari telepen alkalmazottak kötelesek a munkaadó által a vállalat üzeme körül az élet, testi épség és egészség biztosítása érdekében tett intézkedésekhez alkalmazkodni. Az 1. és 2. §-okban foglalt kötelezettségek pontos teljesítéséről, illetőleg ennek ellenőrzéséről gondoskodnak a 3—6. és 38. §-ok. Ezen ellenőrzést az elsőfokú iparhatóság tartozik teljesíteni, mely különben is köteles a gyárakat kiküldöttje által évnegyedenként megvizsgáltatni (1884. évi XVII. t.-cz. 121. §.), minek alapján azután intézkedik az általa közvetlenül észlelt, vagy tudomására jutott hiányok pótlása iránt — és erről az illető kerületi iparfelügyelőt is értesiti (3. §.). Ezen utóbbi rendelkezést szükségessé teszi azon körülmény, hogy egyrészt az iparfelügyelo mindig tudomással birjon az iparhatóságok által elrendelt intézkedésekről, — másrészt pedig hogy mód nyújtassák az alsófokú iparhatósági intézkedések ellenőrzésére. Minthogy az iparhatóságok gyakran nem rendelkeznek ipari ügyekben kellő szakképzettséggel biró közegekkel, a 4. §. értelmében — ha késedelem által veszély nem idéztetnék elő — az iparhatóság az iparfelügyelötől szakvéleményt kérhet. Ugyanezen indokból az iparhatóságnak esetleg nem kellően indokolt meghagyásaival szemben a munkaadó az iparfelügyelo meghallgatását vagy helyszíni tárgyalásra leendő meghívását kérheti, feltéve, hogy ezen késedelem az alkalmazottak életére, testi épségére vagy egészségére veszélylyel nem jár. A 6. §. biztosítja az iparhatóságok intézkedései ellenében a felfolyamodási jogot, mert a mily mértékben kívánatos, hogy minden lehető megtörténjék, a mi a balesetek elhárítása szempontjából csak megtehető, ép annyira szükséges, hogy a munkaadó minden felesleges megterheltetéstöl megkíméltessék. Másfelöl azonban tekintettel arra, hogy a késedelem veszélylyel járhat, ki kellett mondani, miszerint a felfolyamodás a végrehajást rendszerint nem gátolhatja. 20*