Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-52. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, rágalmazással vádolt Sima Ferencz országgyülési képviselő mentelmi ügyében
\ 52. szám. 3 52. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, rágalmazással vádolt Sima Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. A szegedi kir. törvényszék 1383/892. sz. alatt azon kérelmét terjeszti a képviselőházhoz, hogy Sima Ferencz országgyűlési képviselőnek mentelmi jogát, rágalmazás vétsége miatt függeszsze fel. A megkereséshez csatolt vizsgálati iratokból a következő tényállás állapíttatott meg: Sima Ferencz, megyei törvényhatósági bizottsági tag ellen Stammer Sándor, Csongrád megye alispánja, dr. Csató Zsigmond, főjegyzője és Mátéffy Kálmán, aljegyzője, a szegedi kir. ügyészségnél feljelentést tettek, mert Csongrád megye törvényhatósági bizottsága által Szentesen 1890. évi október 29-én tartott rendes közgyűlés második üléséről felvett jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával Sima Ferencz, midőn a jegyzőkönyv terjes szövegének szórói-szóra leendő újbóli felolvasását kérte, ezen kérelmét azzal indokolta: »hogy a vármegye tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben nem mindig az foglaltatik, a mit a közgyűlés határozott.« — Majd pedig az elnöklő főispán felhívására concret esetként a szentesi fogyasztási adó elszámolása tárgyában keletkezett törvényhatósági határozatot jelelvén meg, azt azon megjegyzéssel kisérte: »hogy ezen jegyzőkönyv az alispán elnöklete alatt annak szobájában hitelesíttetett és a jegyzőkönyvben nem a vármegye akarata van kifejezve és indokolva, hanem az állandó választmány egy eltérő javaslata és egy klikknek akarata«. Minthogy pedig panaszosok Sima Ferencz ezen nyilatkozatában a sérelmükre elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetét látták fenforogni, — ellene a fenyítő vizsgálat elrendelését kérték. A tett feljelentés alapján a vizsgálat elrendeltetvén, annak befejezése után a szegedi kir. törvényszék 9961/891. btő sz. határozatával panaszlott ellen a bűnvádi eljárást megszüntette, miután panaszlott neheztelt nyilatkozatában nem talált panaszosok ellen sértési szándékkal irányzott oly személyes vonatkozást, mely akár a becsületsértés, akár a nyilvános rágalmazás fogalmának megfelelne. Panaszosoknak ezen első-bírósági határozata ellen beadott fellebbezése folytán a szegedi kir. itélő-tábla, mint másodfokú bíróság 4.182/891. számú végzésével a törvényszék végzését megváltoztatta és panaszost a btk. 262. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt vád alá 1*