Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

50. szám. 425 A kiküldött biró jogköre s a reá bizott teendők fontossága egyaránt indokolttá teszik azt, hogy az ily teendőkkel a birói rangfokozatban magasabb állást elfoglaló biró bizassék meg. (108. §.) KILENCZEDIK FEJEZET. Tárgyalás a bizonyítási eljárás befejezése után. A bizonyítási eljárás befejeztével, az ügy további tárgyalásának alapját azon eredmény képezi, melyet a felvétel szolgáltat. A bizonyítás felvételének kiküldött által történt eszközlése szükségessé teszi, hogy annak eredménye a bíróságnak a tárgyalás alkalmával tudomására hozassák. Ily esetben annak a felek általi előterjesztése, eltekintve attól, hogy a bíróságra nézve a tárgyilagos előterjesztés biztosítékait nem foglalja magában, tulajdonkép kétszeres előterjesztés volna. Ezt kikerülendő, rendeli a javaslat (115. § ), hogy ily esetben az eredmény az előadó által terjesztessék elő. A felek ellenőrzési joga kellően elismerésére jut s módjukban áll azt kiegészíteni. A kiküldött biró előtti eljárás, sem jogorvoslat, sem panasz tárgyát nem képezheti, de ha az általa eszközölt felvétel, egyik vagy másik irányban nem megfelelően és czélszerűen történt, ha a felek indítványát, vagy az eljárás folyamán hivatkozott bizonyítékokat mellőzte, ugy az ítélő bíróságnak az alapos döntés szempontjából meg kell adni azon jogot, hogy mindezeket pótoltathatja és a bizonyítási felvételnek kiegészítését elrendelheti. Ez képezi indokát a 116. §-ban foglalt szabályoknak, melyek folytán a kiküldött biró eljárása oly felülvizsgálat tárgyává tétetik, mely sem annak önállóságát nem csorbítja, sem pedig magának a bizonyítás felvételének folytonosságát meg nem szakítja és a bíróság intézkedését oly időpontra halasztja, midőn a bizonyítási eljárás eredménye egész teljében előtte állván, mérlegelheti a kiküldött intézkedéseinek hézagos vagy kimerítő voltát. TIZEDIK FEJEZET. ítélet. A Curiát — ezen javaslat értelmében — választási ügyekben megillető bíráskodás, az 1. §. szerint arra csak időlegesen ruháztatik át s nem képezi rendes birói hatalmának kifolyását. Ezen bíráskodási jog, mely a képviselőházat illeti meg, a Curiára csak törvény utján ruházható s a választási ügyekben való bíráskodási jog forrása ezek szerint maga a törvény, a mit *az egyes ítéletek meghozatalában alakilag is ki kell fejezni. Ezt czélozza a 118. §. azon rendelkezése, hogy az Ítélet a jelen törvény első szakaszára való hivatkozással hozandó megHa az érvénytelenségi ok fenforgása megállapíttatik, ennek megfelelően levonatik az ahhoz fűzött törvényes következtetés, t. i. a választás érvénytelen voltának kimondása. Viszont, ha az érvénytelenségi ok fenforgását a curia bebizonyítva nem találja, nem a választás törvényszerűségét állapítja meg, — mert annak megállapítása nem képezi az eljárás tárgyát, — hanem a kérvényt ily esetben elutasítja. Hasonlóan, ha a 28. §. alapján a kérvényben azon kérelem emeltetett, hogy az érvénytelenségi ok fenforgásával egyidejűleg állapittassék meg az, hogy nem a képviselő, hanem más jelölt nyerte el az érvényes szavazatok többségét, az esetre az Ítélet a választás eredményének megállapítására szorítkozik. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. II. KÖTET. 54