Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.
Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
50. szám. 411 HETEDIK FEJEZET. Eljárás az ítélet hozataláig vagy a bizonyítási eljárás elrendelésóig. A Curia előtti eljárás alakilag három részre oszlik: eljárás az ítélet hozataláig, vagy a bizonyítási eljárás elrendeléséig, a bizonyítási eljárás, — és végül tárgyalás a bizonyitás befejezése után. Ezen hármas felosztás az oly peres eljárás természetében fekszik, melyet vizsgálat meg nem előz. A felosztás jogosultsága abban rejlik, hogy a felek jogai és kötelezettségei az eljárás folyamán változók s bizonyos cselekmények teljesítése időhatárhoz kötött; ezen két elemnek egybevetéséből kellett az eljárásnak fenti tagolását eszközölni, a mely sem annak egységes voltát meg nem szünteti, sem pedig a gyors lefolyást meg nem akadályozza. Az eljárás az Ítélet hozataláig, vagy a bizonyítási eljárás elrendeléséig két, — csak időben elhatárolt, — részből áll: az alaki kifogások feletti tárgyalás és az ügy érdemleges tárgyalása. Habár a harmadik fejezet értelmében a kérvény előleges megvizsgálás tárgyát képezi? mégsem lehetett a feleket azon jogtól megfosztani, hogy a kérvény ellen a 17., 20—27. §-ok alapján kifogásaikat elő ne terjeszthessék. A kérvénynek előleges megvizsgálás alapján eszközölhető visszautasítása egyhangú határozatot tételez föl. A szóbeli tárgyaláson pedig a határozatok szótöbbséggel hozatnak. Mert gyakran fölmerülhet oly eset, hogy a kérvény azon okból nem lett visszautasítva, mert egyhangúság elérhető nem volt. A 63. §-ban foglalt intézkedés indokolt az oly eljárásbán, a mely ügyvédi kényszert nem ismer. A kifogások feletti határozat bizonyítási eljárást fölöslegessé tesz s annak a javaslat 67. §-a értelmében csak azon esetre lehet helye, ha a kérvényezők valamelyike ellen a 22. §-on alapuló oly kifogás emeltetik, melynek valósága esetében az illető kérvényezési joggal egyáltalán nem bír. Hogy azonban az ilynemű kifogások a tárgyalás ok nélküli elhalasztásának forrásává ne váljanak, a bizonyitás elrendelése feltételhez volt kötendő, t. i. a kifogás alaposságának valószinüsitéséhez. A kifogás valőszinűsitése az okból volt kívánandó, mert az kizárólag okirat által eszközöltetik és eszközölhető, s a mi esetleg a bizonyítási eljárás folyamán megállapítandó, az rendszerint a személyazonosságra vonatkozik. A 64. §-ban megállapítandó volt azon sorrend, melyben feleket a szólás joga megilleti. Habár a választás-védőket az eljárás folyamán egyenlő jogok illetik meg, mégis a sorrend megállapításánál az érdekeltség fokára figyelemmel kellett lenni. Kérvényezők a választás-védők előterjesztéseire együttesen tartoznak nyilatkozni. 52*
