Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

50. szám. 409 E közreműködést a birói tevékenység által, az eljárás teljes megváltoztatása nélkül nem lehet pótolni. A választás-védőkre nézve sem megjelenési, sem védelmi kényszer nem áll fenn. Ha a kérvényezők az ügy képviseletétől elállanak, az eljárás tulajdonképen felek nélkül folyna le, s ha látszólag a fél közreműködése a kérvény beadása által szükségessé válnék is: a választás érvénytelenségének megállapítása nem egy contradictorius eljárás, hanem egy hivatalból való nyomozás eredményekép tűnnék fel, a melyben a bíróság, vagy mindkét fél szerepét, vagy pedig a kérvényezők szerepét vállalná magára. Vizsgálat tárgyává kell tenni, vájjon az eljárási elvek sértetlen fentartása mellett nem kinálkozik-e oly megoldási mód, mely a kérvény visszavonásából eredő hátrányok ellensúlyozásául szolgál. Ezen módok egyike az volna, hogy a kérvényezők visszavonása esetében, az illető választó kerületben a választókhoz általános felhívás intéztetnék s azok, — a javaslatban meghatározott egyéb feltételek mellett, — záros határidő alatt a kérvényezőket helyettesíthetnék, azok jogaiba lépnének és a költségek fedezésére leteendő összeg az ügy érdemleges elintézéséig, mint tovább is e czélra szolgáló, visszatartatnék. A javaslat ezen megoldási módot, mint alapelveivel ellenkezőt, el nem fogadta. A 20. §. értelmében a kérvény beadására szabott határidő, a záros határidő jellegével bír, mely természetét elveszítené, ha akár közvetve, akár közvetlenül meghosszabbíttatnék. A kérvényezési jog ki van merítve, ha meghatározott választók, a megállapított határidőben kérvényekkel éltek. A határidő leteltével a jog megszűnt. A helyettesítés egyenlő volna a jog feléledésével és nem csupán a kérvény tartatnék fenn hatályában, hanem a helyettesítő választóknak egy újabb kérvényezési határidő adatnék meg, a mi pedig a javaslat alapelveivel ellenkezik. De a mi a visszavonásra áll, kell, hogy alkalmazást nyerjen azon esetre is, midőn a felek egyike sem jelent meg, a mi hatályában a kérvény visszavonásával egyértelmű. Helye volna ennek azon esetben is, midőn csak a választás-védők jelentek meg. A javaslat ezen megoldási módokat mellőzvén, a kérvény visszavonásából eredő hátrányok ellensúlyozását a 11. §-ban foglalt intézkedések által kísérletté meg sa felek ezen cselekményét a képviselőház ellenőrzése alá helyezte és annak hatáskörét ily esetekben a választás törvényszerűsége szempontjából, a 3. §-ban felsorolt érvénytelenségi okokra is kiterjesztette. Az eljárás megszüntetése indokát abban leli, hogy a felsorolt esetekben annak czélja nem juthat érvényre. Azon esetekben, a midőn eljárási czélként nem a választás megsemmisítése, hanem a választás eredményének a valóságnak megfelelő helyreigazítása van kijelölve, a czél az 54. §-ban felsorolt esetek némelyikétől teljesen függetlenül jelentkezik. A valódi eredménynek itéletileg történendő megállapítása azonban csak ott foghat helyt, a hol annak ugy a jelenre, mint a jövőre nézve közjogi jelentősége lehet, a hol a jelölt, a ki az ítélet értelmében megválasztott képviselőnek tekintendő, tényleg e jogot gyakorolhatja is. Ez pedig ki van zárva az 54. §. c) pontja esetében, mert az országgyűlés feloszlatása után, az ezen országgyűlésre vonatkozó ítéletek mi értelemmel sem bírhatnak. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. II. KÖTET. 52