Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

392 50. szám. Az ellenkező felfogás vagy azt eredményezi, hogy ha a jegyzék egyáltalán nem vezettetett, a választás föltétlenül érvénytelenítendő, vagy pedig azt, hogy a jegyzék ellenében bizonyítás nem foghat helyt. A javaslat sem az egyik, sem a másik felfogást nem tehette magáévá. Mert a választás valódi eredményének felismerése más úton és módon lehetséges, s mig e lehetőség megvan, az anyagi igazságot alaki kelléknek alárendelni nem szabad. De ellenkezik a választás érvénytelenítésére irányuló eljárás természetével a választási eljárás folyamán felvett okiratok ellen a bizonyításnak kizárása, mert ez egyértelmű volna azzal: a választás eredményének meghamisítását törvényesíteni. Ezen elvből folyólag az általános többség megállapítása czéljából meg kellett engedni annak bizonyítását, hogy a szavazási rovatos ivekbe valamely beadott szavazat egyáltalán nem lett feljegyezve, vagy nem a valóságnak megfelelően. Megállapítandó volt végül, hogy jogosulatlan egyének szavazatai, mint érvénytelenek, levona ssanak. Azon elvek, a melyek a 4. §-ban az általános többség megállapítása czéljából fel lettek véve, biztosítékul szolgálnak arra nézve, hogy a választók többsége, ugy a mint az a választási eljárásban tényleg nyilatkozott, Valójában kifejezésre jusson. Ezen elvek meggátolják mindazon lehetséges visszaéléseket, a melyek a választási eljárás folyamata alatt oly czélból követhetők el, hogy a szavazás eredményét a valóságtól eltérően tüntessék fel. A 4. §. többi intézkedésének indokai már fenn előadattak. A 3. §. 2— 7. pontjaiban foglalt cselekmények érvénytelenségi okot képeznek, ha azokat a képviselő maga követte el, vagy azokban részes. A részesség megállapításánál a BTK. 69. §-ában foglalt meghatározás volt a 6. §-ba átveendő. A 3. §. 2. és 3. pontjában felemiitett »hozzátartozók« fogalmának meghatározásánál a BTK. 78. §-a szolgált alapul. Az 1874: XXXIII, t.-cz. VI. fejezetében a választási visszaélések eseteit meghatározván, a 96. és 97. §-okban a vesztegetést és etetést és itatást, egész általánosságban s minden korlátozás nélkül állapította meg. A BTK. 185. és 186. §-aiban e két cselekményt, mint a polgároknak választási joga elleni vétséget, a fentemiitett törvénynek megfelelően ismeri. Az érvényben lévő házszabályok 71. §-ának a) pontja ugy a vesztegetést, mint pedig az etetést és itatást, ha azt a képviselő vagy megbízásából más valaki követte el, olyannak tekinti, mint a mely a választás érvénytelenítését vonja maga után. Daczára annak, hogy ugy az idézett törvénynek, mint pedig a házszabályoknak vonatkozó szakaszai e cselekmények körét azon tág, részben határozatlan terjedelemben állapitották meg, a mint ezt fentebb jeleztem; ugy a birói gyakorlat, a mennyiben értesülve vagyok, mint pedig maga a képviselőház, a választási visszaélés fogalmát a cselekmények egész sorozatára nem terjesztette ki, s azokat részben nem tekinti büntetendőknek, részben pedig azoknak magára a választásra érvénytelenítő hatást nem tulajdonit. A javaslat czélját kétségtelenül az is képezi, hogy a választási visszaélések lehetőleg megakadályoztassanak. És ha ez teljes mérvben nem sikerülhet is, legalább azoknak szándékolt hatása az adott esetben a választás érvénytelenítése által szüntettessék meg.