Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

346 50. szám. 4. §. Az 1874: XXXIII. t.-cz. és az 1876: XXXIX. t.-cz.-ben meghatározott eseteken kivül érvénytelen a szavazat: ha az a 3. §. 2., 3., 4., 5., 8., 9. pontjaiban foglalt cselekmények valamelyike folytán adatott a képviselőre vagy más jelöltre. Az átalános többség megállapításánál, ugy a képviselőre, mint pedig a más jelöltre beadott szavazatokból levonandók azok, a melyekre nézve bebizonyittatik, hogy az előző bekezdés értelmében érvénytelenek. A képviselőre vagy más jelöltre beadott szavazatokhoz pedig hozzáadandó azon választók szavazata, a kikről bebizonyittatik, hogy a szavazati jog gyakorlása tőlük törvény ellenére lett megtagadva, vagy szavazatuk törvény ellenére lett semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánítva és e mellett ki lett mutatva, hogy az illető választó a képviselőre, illetőleg a más jelöltre akart szavazni. A szavazatok levonásának vagy hozzáadásának hasonlókép helye van: azon szavazatokra nézve, a melyek a szavazási rovatos ívekben éppen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve, továbbá azon szavazatokra nézve is, a melyeket jogosulatlan egyének adtak be. 5. §, Azon választók, a kik a 3. §. 10. és 11. pontjaiban meghatározott cselekmény folytán nem szavaztak, az átalános többség megállapításánál olykép számittatnak, mintha a képviselő ellen szavaztak volna. A 3. §. 12. pontja alatt meghatározott esetben átalános többségnek csak az tekintetik, ha a képviselőre adott érvényes szavazatok száma, a beadott érvényes szavazatok és a gátolt választók együttes számának fele részét meghaladja. A gátolt választók számából leszámittatnak azok, a kikre nézve a választás-védők kimutatják, hogy a képviselőre akartak szavazni. A 3. §. 18., 20., 21. és 23. pontjai alatti esetekben a névjegyzékben foglaltakból leszámittatnak azok, a kikről igazoltatik, hogy a választás idejekor már nem éltek, vagy pedig a választáskor a választás székhelyén jelen nem voltak, úgyszintén azok, a kik a törvény értelmében nem szavazhattak. 6. §. Ezen törvény értelmében részesség forog fenn: ha a képviselő mást a cselekmény elkövetésére szándékosan reá bir; ha a cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti, vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reá bir; úgyszintén ha másokkal a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért; hozzátartozóknak tekintetnek: a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek s azoknál még közelebbi rokonok, az örökbe fogadó és tápszülők, az örökbe fogadott és tápgyermek, a házastársak és jegyesek, testvéreknek házastársai s a házastársnak testvérei. 7. §. Nem esik az 1878. évi V. t.-cz. 185. és 186. §§. és a jelen törvény 3. §-a alá: a) választóknak a választás helyére való szállítása és visszaszállítása.