Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám, 11 vagy pedig valamely közigazgatási hatóság eldöntésének képezik tárgyát, — úgyszintén ha a perben oly hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény jelenségei merülnek fel, melynek megállapítása a per eldöntésére lényeges befolyással van: a biróság a per tárgyalását a polgári vagy büntető eljárás jogerejű befejezéséig, illetőleg a közigazgatási hatóság végérvényes eldöntéséig felfüggesztheti. Ha a büntető eljárás még meginditva nem volna, a biróság annak megindításáról hivatalból gondoskodik. Az 1868: IIV. t.-cz. 9., Í0., 12. és 13. §-ai, a sommás eljárásban hatályon kivül helyeztetnek. 40. §. A biróság az elkülönítés, egyesítés vagy felfüggesztés tárgyában hozott határozatát hivatalból is megszüntetheti. Az egyesítés, elkülönítés, vagy ezek megszüntetése, úgyszintén a felfüggesztés megszüntetése tárgyában hozott határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye. 41. §. Ha az ügy, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a biróság nézete szerint a határozathozatalra megérett, a biróság a tárgyalást berekeszti. A biróság a berekesztett tárgyalást az ítélet kihirdetése előtt újból megnyithatja. A mennyiben a felek jelen nincsenek, azok az újból megnyitott tárgyalásra hivatalból idézendők meg. 42. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 1. a bíróságnak megjelölését és a tárgyalásnak helyét és idejét; 2. a biró és a jegyző és esetleg a tolmács megnevezését; 3. az ügy megjelölését; 4. a megjelent felek és képviselőik nevét és perbeli állását; 5. annak megemlítését, hogy a tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott. 43. §. A jegyzőkönyvbe a tárgyalás menetének általános kitüntetésén felül felveendők: 1. a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett és az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró egyéb kérelmek és ezeknek módosításai; 2. elismerések, lemondások és egyezségek, melyek által a peres ügy egészben, vagy részben elintéztetik ; 3. a feleknek az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállításai és az ellenfélnek azok valóságára vagy valótlanságára nézve tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyítékokra való hivatkozással, a biró által, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendére, jegyzőkönyvbe mondandó, lehető rövid szövegezéssel; 4. azok a feljegyzések, melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a jelen törvény megszabja; 5. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása^ a szakértők véleménye és az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, valamint a szemle eredménye. 2*