Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 9 28. §. A bíróság a félnek az előbbi §-ban emiitett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyítékait, melyek figyelembevétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ellenfél indítványára figyelmen kivül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett halogatta. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a mellőzött előadásokat a felebbezési eljárásban érvényesíthesse, vagy azok alapján az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-ának 1. és 2. pontja értelmében perújítással élhessen. 29. §. A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen pedig valamely perbeli cselekmény alaki hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha — bár a szabálytalanságot ismerte, vagy ismernie kellett — az ügynek tárgyalásába bocsátkozott, yagy folytatta a tárgyalást, a nélkül, hogy a hiba ellen felszólalt volna. Ez az intézkedés nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. 30. §. A szóbeli tárgyalást a bíróság vezeti. A biróság nyitja meg a tárgyalást, ő hivja fel a feleket szólásra és ő rekeszti be a tárgyalást. A biróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmassággal és az ügyre nem tartozó kitérésekkel ne zavartassák és megszakítás nélkül lehetőleg ugyanazon határnapon befejeződjék. 31. §. A biróság a feleket, vagy képviselőiket a tárgyalásnál elkövetett rendzavarás miatt, különösen pedig a bíróságnak, az ellenfélnek, vagy képviselőjének, úgyszintén a tanuknak, vagy szakértőknek megsértése esetében, ha az előrebocsátott rendreutasitás sikertelen marad, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetheti, s ez behajthatlanság esetében elzárásra változtatandó. A biróság a feleket vagy képviselőiket, kik a tárgyalást ismételt illetlen viseletük által akadályozzák, vagy kiknek nincsen érthető előadási képességük, úgyszintén a meghatalmazottakat, kik e tevékenységet iparszerűleg gyakorolják, a további előadástól eltilthatja. Ha ennek folytán a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalás a fél költségére, oly meghagyással halasztandó el, hogy az újabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe mellett ügyvéd által tartozik megjelenni. 32. §. A biróság gondoskodni köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányos tényelőadásaikat kiegészítsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék. E végre a biróság a felekhez kérdéseket intézhet. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A felek kérdéseinek megengedhetősége felett a biróság határoz. Az ellenfél tényállításaira vagy okirataira teendő nyilatkozatok elmulasztottaknak csak akkor tekinthetők, ha a félt a kérdéses nyilatkozatok megtételére a biróság felszólította. A biróság köteles az ügyvéd által nem képviselt feleket a szükséghez képest cselekményeik és mulasztásaik következményeire figyelmeztetni. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. II. KÖTET. 2