Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-26. A kereskedelemügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének felemelését tárgyazó engedélyokmányi függelék kiadása tárgyában

124 26. szám. 26. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasút tényleges épitési és íizletberendezési tökéjének felemelését tárgyazó engedélyokmányi függelék kiadása tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasút építésére és üzletére a m. kir. ministerium nevében 1886. évi deczember hó 15-én kiadott engedélyokmány 7-ik §-a szerint 920.000 frttal megállapitott tényleges épitési és üzletberendezési töke ezen h. érd. vasút megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére elégtelennek bizonyulván,—a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasút (Székely vasút) részvénytársaság az 1889. év folyamán azon kérelemmel fordult hozzám, hogy az 1889. év végéig előreláthatólag kerek számban 1.160.000 frttal számításba vehető tényleges épitési összköltségből az engedélyezett tényleges épitési és üzletberendezési tőkében fedezetet nem találó s egyelőre váltó, illetve függő adósság utján fedezett épitési túlkiadások megállapítása mellett az épitési és társasági alaptökének megfelelő felemelését engedélyezném. Ezen kérelem következtében, mindenekelőtt a kérdéses függő adósság, illetve túlkiadások eredetét és mibenlétét a helyszinére kiküldött közegeim által megvizsgáltatván, ez alapon azon meggyőződésre jutottam, hogy az épitési több-költségek, melyek: a) az előmunkálatoknál és az építés vezetésénél az egységárak mellett kiadott munkálatok által igényelt nagyobb mérvű felügyelet, illetőleg műszaki személyzet, — b) a kisajátításnál a rendkívüli magas telek-beváltási árak, — c) az alépítmény, kavicsolás, épületek, pályafelszerelés és bútorok, pályaelzárás és jelzésnél a költségelőirányzattal szemben mutatkozó magasabb vállalati egységárak, •— d) a pálya megnyitása után bekövetkezett árvizokozta kiadások, — e) végül a függő adósságok után fizetett, illetőleg fizetendő kamatok által idéztettek elő, — a fenforgó viszonyok között indokoltnak és igazoltaknak tekintendők s hogy továbbá a függő adósságok után felmerült kamatok is, habár azok szorosabb értelemben vett épitési kiadásokat nem képezhetnek, az épitési túlkiadásokhoz mégis hozzászámitandók, mert a függő adósságok tényleg az építés czéljaira fordíttattak s az eredetileg megállapitott töke elégtelensége miatt merültek fel, másrészt és főleg azon okból, mert a vasut-részvénytársaság a függő adósságok kamatait képtelen lévén ez idő szerint még az üzleti jövedelmekből fedezni, ezen kamatoknak az épitési, illetve társasági töke felemelésénél való figyelmen kivül hagyása a vasúttársaságot ujabb függő adósságok felvételére kényszeritette, s igy a pénzügyek végleges rendezésének lehetőségét kizárta volna. Az előadottak figyelembevétele mellett az engedélyokmányszerű tényleges épitési és