Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.
Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról
24. szám. 93 találja, a per folyamában veendő ki és igy a feltételes ítéletek e téren is elkerültetnek, semmi nehézségbe sem ütközik. A 96. §. az előleges bizonyításra nézve a jelenlegi perjognak szabályait, a javaslat rendszeréből folyó módosításokkal, tartja fenn. ÖTÖDIK FEJEZET. Birói határozatok. A javaslat abban a kérdésben, hogy a bíróság mikor határozzon ítélettel, és mikor végzéssel, az eddigi jog álláspontján áll. Ezen álláspontnak ad kifejezést a fejezet bevezető §-a is, mely különben azt is hangsúlyozza, hogy a bíróság a tárgyalást berekeszti, mihelyt az ügy végeldöntésre alkalmas; tehát a tárgyalást nem folytatja, habár az ügy más jogi felfogás alapulvétele mellett kimerítve nem volna is. A 98. és 99. §-ok a részitéletek intézményéről intézkednek, mely intézmény, bár más alakban, a felebbezési eljárásban mai jogunk szerint is létezik. Az ü.gy egy részének eldöntése egyszerűsiti a tárgyalást és a nyertes fél érdekében is áll, a mennyiben lehetővé teszi, hogy jogát legalább részben mielőbb megvalósíthassa. A részitélet hozatalát a javaslat a 98. §. eseteiben a bíróság belátására bízza, mert lehetnek előre ki nem jelölhető esetek, midőn az ügyet a szorosabb összefüggés következtében czélszerübb egy közös határozattal eldönteni. Ép ezért a javaslat még akkor sem teszi kötelességévé a biróságnak a részitélet hozatalát, midőn a több per az ő rendeletéből egyesittetett egy eljárásba. Feltehető, hogy ilyenkor az érett ügy eldöntése nem fog sürgős ok nélkül elhalasztatni. xi §. második bekezdésének intézkedése, mely az eljárásnak a részitélet jogerőre emelkedésiéig való felfüggesztését megengedi, azért vétetett fel, mert lehetnek esetek, melyekben a részitélet az ügy eldöntetlen részének is praejudikál; nehogy azonban a bíróság e felhatalmazása a jogkeresés megakadályozására szolgálhasson, a javaslat a felfüggesztés elrendelhetését a jogkereső félnek indítványától teszi függővé. Ha részbeni elismerés, vagy lemondás esete forog fenn, akkor nincs ok, a mely miatt a részitélet hozatalát megtagadni lehetne. A 99. §-ból egyébiránt világos, hogy a javaslat elismerés alatt a jogelismerést érti, ellentétben a ténybeismeréssel. E terminológiát követi a 43. §.. valamint a beismerésre vonatkozólag az 53. és következő §-ok is. A 100. §. megengedi, hogy a bíróság az alap és mennyiség szerint elkülöníthető vitáknál, főleg kártérítési, de más, pl. örökösödési és társasági vitáknál is, az alap felett előzetesen határozhasson. Ezen engedély nem csak egyszerűsíti az eljárást, midőn a tárgyalási anyag megosztására szolgál, hanem gyakran feleslegessé teszi a mennyiség megállapítása végett szükséges bonyolódott és költséges tárgyalásokat is. E tekintetek képezik egyszersmind a §. amaz intézkedésének is indokát, hogy a tárgyalás a mennyiségre nézve az alapot megállapító ítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztendő és pedig tekintettel a 162. §-ra, feltétlenül. A 101. §. elejét akarja venni annak, hogy világos követelések megítélése a főügygyel különben össze nem függő illiquid és külön is érvényesíthető ellenkövetelések támasztása által elhalasztattassék. Hogy egyébiránt e §. csak a beszámítási kifogásról és nem egyszersmind a viszontkeresetről is intézkedik, ugy a §. szövegéből, mint a 98. §-ból is világosan kitűnik. A 102. §. megfelel azon elvnek, hogy a biróság informatiójának a szóbeli tárgyalás által kell történnie. Hogy már az eszközölt bizonyítás felvétel a bíró személyének változása esetében is felhasználható, abban tálja okát, mert a bizonyitásfelvétel megkeresett biró alált is 96. §. 97. §. 98. és 99. §§. 100. §. < i 101. §. t i 102. §.