Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

22. szám. 349 Az előmunkálatok befejezése után a felek az annak folyama alatt felmerült mindennemű sérelmek orvoslása végett, úgyszintén a bizalmi férfiak napidijuk összegének megállapítása ellen előterjesztéssel élhetnek. Az előterjesztés az előmunkálatok folyama alatt a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesítés esetén kézbesítésétől —, az előmunkálatok befejezése után pedig a hitelesítés befejezésétől számított 15 napon belül a törvényszéknél Írásban nyujtaudó be. Az előmunkálatok folyama alatt, valamint azok befejezése után benyújtott előterjesztések fölött a kir. törvényszék határoz, melynek határozata ellen egyfokú felebbvítelnek van helye a kír. ítélőtáblához. A ki az előmunkálatok folyama alatt vagy befejezése után nyilván alaptalan előterjesztést használ, vagy az erre hozott törvényszéki határozat ellen nyilván alaptalan felébb vitellel él, 500 frtig terjedhető pénzbirságban és ha a nyilván alaptalan előterjesztés vagy felebbvitel szükségtelen költséget idézne elő., ebben is elmarasztalandó. Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat ellen használt felebbvitel — a mennyiben nem pénzbírság vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul — a megtámadott eljárás folytatására, a mennyiben pedig pénzbírság vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul, a végrehajtásra halasztó hatálylyal bír. 92. §. Az eljáró bíró tartozik az előterjesztést, a mennyiben az nála nyújtatott be, nyilatkozatával és az iratokkal együtt legfeljebb 8 nap alatt a törvényszékhez bemutatni. A fél által egyenesen a kir. törvényszékhez benyújtott előterjesztés az eljáró bíróval nyilatkozattétel végett közlendő. Az eljáró biró eljárása ellen intézett előterjesztésre vonatkozó törvényszéki határozat hozatalánál az eljáró biró sem mint elnök, sem mint előadó vagy szavazó részt nem vehet. Az eljáró biró meghívható az ilyen tanácsülésbe szóbeli felvilágosítások adása végett, de a tanácskozásnál és szavazásnál jelen nem lehet. V. FEJEZET. Az érdemleges tárgyalás. • 93. §. (törv. 19. §.) Az érdemleges tárgyalásnak főbb feladatait képezik: 1. Erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítésénél: a) az úrbéri illetményre jogosított telkek számának, illetőleg legelő-elkülönítésnél a volt földesúri és volt úrbéri birtok mennyiségének megállapítása; b) a telki illetmények, illetőleg legelő-elkülönitésnél a birtokaránylagos illetményeknek megállapítása; c) az elkülönítés tárgyát képező területből egyfelől a volt úrbéresek, egyházak és iskolák számára kiszakítandó, másfelől a volt földesurak számára megmaradó területek mennyiségének és elhelyezésének megállapítása; d) a közösségben maradó volt úrbéresek, esetleg egyházak és iskolák között, a részesedés arányának megállapítása; e) az erdő közötti földrészletek kicserélésének és új elhelyezésének megállapítása (törv. 8. §., jelen utasítás 44. §.)