Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

M. szám. 345 79. §. (törv. 16. §.) Az osztályozás és becslés az eljáró biró vezetése alatt és a működő mérnök közbejöttével, a helyszínén eszközöltetik, s annak bevégzése után a munkálat a szakértői bizottság és a felek jelenlétében felolvastatik, s aláírás által hitelesíttetik. Ez alkalommal jogukban áll az osztályozással vagy becsléssel meg nem elégedő feleknek felszólalásaikat előadni, melyek jegyzőkönyvbe vétetvén, azokat a bizottság a helyszínén haladék nélkül vizsgálat tárgyává tenni és fölöttük határozni köteles. Ez ujabb eljárás az előbbihez hasonló módon hitelesítendő. 80. §. Az eljáró biró személyes közreműködése nélkül teljesített osztályozás és becslés semmis. Az ily módon eszközölt osztályozásnál közreműködő szakértők napidíjakat és költséget nem igényelhetnek, sőt az esetleg kapott előlegeket is visszafizetni tartoznak; a mulasztó eljáró biró sem veheti igénybe a szabályszerű illetményeket és a netalán kapott előlegeket szintén megtéríteni köteles. 81. §. Az osztályozás és becslés befejezése után az osztályozási jegyzőkönyv hiteles másolatának közlése mellett a működő mérnök a területek kiszámítására s a földkönyv és birtokívek elkészítésére utasittatik, mely munkálatnál a következő szabályok tartandók meg: a) Az eredeti felvételi térképen minden egyes részletbe annak meghatározott osztályszáma és a szántókon kivül minden más művelési nemnek jelző betűi vörös színnel beirandók. Ha egyes földrészleteknek különböző részei különböző osztályokba soroztattak, e részek pontozott vonalakkal kitüntetendők s alszámokkal megjelölve külön kiszámitandók. b) A terület-kiszámítási műveletről a működő mérnök a II. sz. minta szerint pontos ellenőrzési számítást készít, melyben köteles szelvéuyenkint kitüntetni: a szelvények papirbeszáradási adatait, az üres, teli és szelvényen kívüli összterületeknek kiszámítását, a dűlök és aldülők mint számítási csoportok területének kiszámítását, s végre a rendezés vagy tagosítás alatti összterület kimutatását. e) Az egyes részletek területeinek kiszámítása után azok a III. sz. mintázat szerint készítendő földköuyvbe vezettetnek be, s abban a dűlők és aldülők külön-külön és a könyv végén együtt is összegeztetnek. A földkönyvben minden egyes helyrajzi szám mellett külön rovatban kitüntetendő azon birtokív száma, a melyben az illető részlet előfordul. d) A dűlők és aldülők, valamint az egész terület osztályonkint külön és együtt is becsholdakra átszámitandók, s azok becsterülete a kataszteri területösszeg számai alá vörös tintával bevezetendő. A becsholdak három tizedes törttel számitandók ki. e) Minden egyes földrészlet után az illető rovatba beírandó a telekkönyvi tulajdonosnak, s ha több tulajdonostárs létezik, a telekjegyzőkönyvben (betétben) legelői megnevezett tulajdonosnak neve, a tulajdonközösségnek jelzése mellett. f) A birtokívekbe ugyanazon telekkönyvi tulajdonosnak a tagosítás alatti területen létező összes ingatlanai belefoglalandók. A működő mérnök köteles ezen szakasz c) és f) pontjai szerint készítendő földkönyv és birtokív »Megjegyzés« rovataiba a telekkönyvi tulajdonostól különböző tényleges birtokos nevét bevezetni. Ha a telekjegyzőkönyvben (betétben) ugyanazon tulajdonosnak egyes ingatlanaira külön bejegyzett tulajdoni igények fordulnak elő, ez esetben azok ugyanazon birtokívben külön kitüntetendők és a megfelelő új tagok elhelyezésénél is külön kijelölendők. A birtokívek, a telekjegyzőkönyvek (betétek) teljes jogczímeinek bejegyzése s azok sorrendjének és számainak megtartása mellett, a IV. sz. alatti mintázat szerint készítendők. MegIÉPVU. IROMÁNY. 1892- 97. I. KÖTET. 44