Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.
Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről
22. szám. 343 kivül tényleg felosztva több egyén birtokában van, az egyes részletek a helyrajzi alapszámmal és folyó arab alszámokkal jelölendők meg. Ha olyan földrészletek fordulnak elő, melyek a telekjegyzőkönyvben (betétben) tévedésből felvéve nincsenek, ezek a határbeli legutolsó helyrajzi szám után következő számokkal jelölendők meg, de a földkönyvben — kellő hivatkozás mellett — a fekvésüknek megfelelő földek sorába iktatandók be. 74.§.(törv. 14.b.§.) Ha a megengedhetőség iránt hozott ítélet szerint felmérés tárgyát nem képező birtokrészletek felmérésének szüksége az előmunkálatok alatt merül fel, erről a működő mérnök az eljáró bírónál indokolt jelentést tesz, a ki, ha szükséges, az érdekelt feleknek a költségekre is kiterjedő meghallgatása után a felmérés kérdésében határoz (törv. 18. §., jelen utasítás 91. §.). • 75. §. Mihelyt a mérnök a felvételi térkép, ennek másolata és a két példányban kiállított osztályozási jegyzék (jelen utasítás 71. §. utolsó bekezdése) bemutatása mellett a felvételi munkálat befejezését igazolja, az eljáró biró az osztályozást és becslést teljesítő szakértők megválasztására, valamint az osztályozás és becslés teljesítésére határidőt tűz ki, s arra a feleket megidézi. 76. §.. (törv. 15. §.) Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti. E bizottság tagosítás esetében egy elnökből, négy rendes és két póttagból —, úrbéri elkülönítési és oly arányositási ügyekben pedig, melyeknél csak egy község határa van érdekelve, egy elnökből és két rendes tagból áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot, illetőleg egy rendes tagot választ. A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek. A szakértők választásánál érdekcsoportot képeznek: a) úrbéres viszonyú községekben, egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak ; b) városokban, szabad és vegyes községekben úrbéri elkülönitésnél, arányosításnál vagy általános tagosításnál a község összes területének —, részleges tagosításnál pedig a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Olyan arányosításoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ. A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek közös egyetértéssel választják; közös egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki. Erdők osztályozása és becslése esetében az ezen munkálatot teljesítő szakértői bizottság elnökének erdészeti szakismeretekkel kell birnia. A választást elmulasztó érdekcsoport vagy község részére, valamint a megválasztottadé meg nem jelent szakértők helyett a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak a működő' mérnök sem elnöke,
