Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.
Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről
332 22. szám. A kereset harmadik példánya felperesnek kézbesittetik. Olyan esetekben, midö'n egyénileg megidézendő alperesek nincsenek, a keresetet csak három példányban kell beadni. A helységelőljáróság a hirdetmény közzétételéről a bírósághoz bizonyítványt beküldeni köteles. A tárgyalás a kézbesítés, s illetőleg a hirdetmény hírlapi közzétételének valószínű idejétől számított 45 napra tűzendő ki. A tárgyaló biró a tárgyaláson megjelent feleket az egyezség nem sikerülése esetében felhívja, hogy nyilatkozzanak arra nézve, kik csatlakoznak a felpereshez és kik maradnak alperesek. 'Hivatalból kinevezett ügygondnok által indított keresetekben a felpereseket mindaddig, mig közös képviselőt egyetértéssel nem neveznek, az ügygondnok képviseli. Az egyes felpereseknek azonban joguk van, hogy az ügygondnok mellett magukat a perben külön is képviseltessék. Felperesek részére ügygondnok rendelendő azon esetre is, ha az úrbéri elkülönítésnek vagy az arányosításnak különben is hivatalból eszközlendő folyamatbatételét a volt földesúri minőségben érdekelt felek kérték vagy kérik, de a kitűzött tárgyalásokon nem jelennek meg, vagy az ügy lebonyolítását más módon akadályozzák. Ha a jelen szakasz első bekezdése értelmében egyénileg megidézett alperesek sem maguk, sem kellő meghatalmazott által meg nem jelennek, a tárgyaló biró részükre ügygondnokot nevez s a tárgyalásra új határnapot tűz ki, melyre űgy az alpereseket, mint az ügygondnokot megidézi. Ily esetekben a további birói határozatok nemcsak az ügygondnoknak, hanem az alpereseknek is kézbesítendők (jelen utasítás 12. §.). Ha a kereset a jelen szakasz második bekezdése értelmében az érdekeltek összesége ellen intéztetett, kötelesek az alperesek magukat a tárgyaláson egy közös vagy több külön meghatalmazott által képviseltetni. Ha pedig az alperesek meg nem jelennek, vagy a meghatalmazott, illetőleg meghatalmazottak választására vonatkozó birói felhívásnak eleget nem tesznek: részükre ügygondnokot az eljáró biró nevez ki s a tárgyalást nyomban ezzel tartja meg. Az utóbbi esetben a további birói határozatok csupán az ügygondnoknak kézbesítendők. 39. §. Közös használatú terület arányosítása végett megindított perben a keresettől elállásnak helye nincs, s ha azt a felperes vagy az érdekeltek valamelyike folytatni nem kívánja, a per továbbfolytatására ügygondnok nevezendő. Erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítése végett indított keresetben a felperesnek a pertől való elállása azon hatálylyal bir, hogy a per tárgyát képező ingatlanok iránt támasztott igényéről végleg lemondottnak tekintetik. Ha a volt földesúr, a volt úrbéresek haszonvételével terhelt erdők, legelők vagy nádasokból igényelhető részesedéséről lemondott, a közös használatban maradó területre nézve a volt úrbéresek, az iskolák és egyházak egyéni részesedésének aránya hivatalból állapítandó meg. 40. §. (törv. 5. b) §.) Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítése, valamint az arányosítás végett indított perekben a megengedhetőség iránt hozott Ítéletnek magában kell foglalnia az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező ingatlannak megállapítását és telekkönyvi megjelölését is.
