Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

312 22. szám. 6) az eljáró birónak olyan intézkedése és határozata ellen, a mely az eljárás folytatását megakasztja; c) ugyanannak olyan határozata vagy intézkedése ellen, a mely szükségtelen munkálatok foganatosítását rendeli vagy a melynek foganatosítása az előirányzat keretébe fel nem vett költségekkel jár ; d) az eljáró birónak pénzbírságot vagy ezt helyettesítő elzárást avagy költségek megtérítésében való marasztalást tartalmazó határozata ellen. Az előmunkálatok befejezése után a felek az annak folyama alatt felmerült mindennemű sérelmek orvoslása végett, úgyszintén a bizalmi férfiak napdíjuk összegének megállapítása ellen előterjesztéssel élhetnek. Az előterjesztés az előmunkálatok folyama alatt a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesítés esetén kézbesítésétől—, az előmunkálatok befejezése után pedig a hitelesítés befejezésétől számított 15 napon belül a törvényszéknél Írásban nyújtandó be. Az előmunkálatok folyama alatt, valamint azok befejezése után benyújtott előterjesztések fölött a kir. törvényszék határoz, melynek határozata ellen egyfokú felebbvitelnek van helye a kir. ítélőtáblához. A ki az előmunkálatok folyama alatt, vagy befejezése után nyilván alaptalan előterjesztést használ, vagy az erre hozott törvényszéki határozat ellen nyilván alaptalan felébbvitellel él, 500 frtig terjedhető pénzbirságban és ha a nyilván alaptalan előterjesztés vagy felebbvitel szükségtelen költséget idézne elő, ebben is elmarasztalandó. Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat ellen használt felebbvitel — a mennyiben nem pénzbírság vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul — a megtámadott eljárás folytatására, a mennyiben pedig pénzbírság vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen rányul,' a végrehajtásra halasztó hatálylyal bir. XII. Az 1880: XLV. t.-cz. 25. §-a után 25. a) megjelöléssel következő új szakasz vétetik fel: 25. a) §. A 19. §. 1. d) és 2. e) pontjai szerint közösségben maradó felek között az egyéni részesedés arányának meghatározásánál az esetben, ha aranykulcsul az 1871: LV. t.-czikk 4. §-a értelmében az egyéni birtok állapittatik meg, egységalap gyanánt az egyéni birtok kataszteri holdjainak száma vagy kivételképen, a hol azt a helyi viszonyok megkívánják, ama birtok egy fél kataszteri holdjainak száma veendő fel akképen, hogy az egy kataszteri holdat vagy a fél kataszteri holdat el nem érő négyszögölek egy egész vagy fél kataszteri holdnak számitandók. A legkisebb hányad megállapításánál a kir. törvényszék az érdekelt felek előadásai és a helyi viszonyok figyelembevétele alapján határoz. XIII. Az 1880: XLV. törvényezikk 26. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő új szakasz lép: 26. §. A működő mérnök által elkészített úrbéri elkülönítési, arányositási vagy tagositási tervezet beérkezése után az eljáró bíró annak tárgyalása végett a helyszínére határnapot tűz ki, s ez alkalom-