Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-12. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Térrét-kovásznai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

12. szám. 199 az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára fogja átruházni s az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezendi. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbenesö osztályért személy- és kilométerenkint 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Utipodgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kg.-nyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kg. és kilométerenkint 0"40 krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. db. áruosztályban 09o kr., a Il-ik mérsékelt db. árúosztályban ü'60 kr. és a terjedelmes árúk után 1-20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 0'50 kr. díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kg. és kilométerenkinti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint a kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a külön vonatok szállítására és viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési töke 7°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelöleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy külföldi czikkre soha alacsonjabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;