Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-5. Törvényjavaslat, a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanitók (tanitónők) fizetésének rendezéséről

5. szám. garantiákról. Mert az semmi szin alatt sem volna megengedhető, hogy — bár csak részben is — az állam terhére alkalmazott közegek az állam által törvényhozási utón kikötött képzettségi feltételeknek ne feleljenek meg, vagy pedig állami és erkölcsi szempontból alapos kifogás alá eshessenek. Az állami és erkölcsi szempontból való kifogásolhatás különben a középiskolák rendezéséről szóló 1883. évi XXX. t.-cz. analóg rendelkezésein alapul. Másrészről kiemelendőnek tartom, hogy e törvényjavaslatban a hitfelekezetek részére is még a legvégső esetre nézve is fennáll az a garantia, hogy népiskoláikban csak saját vallásfelekezetükhöz tartozó tanitó fog alkalmaztatni és annak személyére nézve az illetékes egyházi főhatóságnak mód uyujtatik a véleményes nyilatkozattételre. E §. c) pontja alatti rendelkezés szerint államilag segélyezett községi iskoláknál — és pedig tekintet nélkül arra, hogy a törvény hatályba lépte előtt már segélyeztettek, vagy csak ezentúl fognak segélyben részesülni — a tanitó-választási eljárás az eddigitől eltérő szabályozást nyer. Az 1876. évi XXVIII. t,-cz. 13. §-ának 1-ső pontja oly értelemben módosittatik, hogy ha az államsegély 50 frtot meghalad, a községi iskolaszék által a közigazgatási bizottság egy küldöttjének elnöklete alatt megejtett választás a közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyása alá terjesztetik. Az 1876. évi XXVIII. t.-cz. fentidézett rendelkezésének ily értelemben való módosítása jelen törvényjavaslatban foglalt és e szakasz indokolásában fentebb kifejtett két alapelv logikai következménye, melynek egyenlőképen való alkalmazását azon okból sem mellőzhetem, mert nem tartanám a méltányossággal összeegyeztethetőnek, ha a kormány az állami hozzájárulás fejében, a tanítók alkalmazásánál a hitfelekezetekkel szemben több jogot és nagyobb befolyást kötne ki a maga részére, mint a mennyit a polgári községekkel szemben érvényesít. A 12. §. rendelkezései ugyanazon indokok folyománya, melyek az előző szakasz mellett szólnak. Az állami befolyásnak nemcsak a tanítók alkalmazásánál szükséges kellő súlyt és érvényesülést biztosítani, hanem akkor is, a midőn a tanítók elmozdítása forog szóban. Teljesen kizártnak kell tekintenem annak megengedhetőségét, hogy az állam által — bár csak részben — fizetett, vagy a közoktatási minister által egyes esetekben az illető iskola-fentartók ismételt ellenkezése folytán kinevezett néptanító a minister hozzájárulása nélkül állásából fegyelmi úton végleg elmozdítható legyen; valamint hogy kikerülhetlen oly intézkedés is, mely a minister által szükségesnek ítélt fegyelmi eljárásnak tényleges alkalmazását minden viszonyok között — habár a felekezeti külön ügykör respectálásával — biztositandja. Különösen szükséges pedig gondoskodni, hogy államellenes iránynyal szemben az iskolához és tanítói működéshez fűződő állami érdekek minden viszonyok között megóvassanak. Erre szolgál e szakaszba foglalt azon szabvány, mely szerint államellenes irány kiderülése eseté n az illető iskolai főhatóságok esetleges elnézésével szemben is érvény szereztetik a legfelsőbb állami érdeknek a ministerre ruházott rendelkezési jog útján. Ezen jog megállapítása nem új intézkedés; törvényhozásunkban már két helyütt nyert sanctiót ezzel rokontermészetű rendelkezés ; és pedig az 1883. évi XXX. t.-czikkben, melynek 50. §-a a felekezeti középiskolákkal szemben hasonló esetben alkalmazandó eljárást szabályozza; a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t.-cz. még tovább megy és a 41. §-ban azon esetre, ha felekezeti kisdedóvonőképző intézetben államellenes iránynak jönne tudomására, a ministert még a tanitó fegyelmi úton való elmozdításánál is gyökeresebb rendelkezésre hatalmazza fel. E szakasz egyébiránt csak a hitfelekezeti néptanítókról szól, mivel a községi néptanítók fegyelmi ügyeire vonatkozólag már az 1876. évi XXVIII. t.-cz. megfelelően intézkedett.