Képviselőházi irományok, 1887. XXXV. kötet • 1258-1267. sz.

Irományszámok - 1887-1258. 1892. évi III. törvényczikk, a német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án köptött kereskedelmi- és vámszerződés beczikkelyezéséről

94 1253. Mám. 11. Zu Nr. 106 und 107. Die in den Nr. 106 und 107 aufgezahlten Wasser und Oele fallen daün nicht unter diese Positionen, wenn sie in Beh&ltnissen mit Etiketten,' Gebrauchsanweisungen u. dgl. vorkommen, durch welche sie sich als Parfümeriewaaren darstellen. 11 Zu Nr. 113. Ktlnstlich hergestellter Indigó, welcher mit dem natürlichen Indigó die gleiche Zusammensetzung hat, wird wie letzterer behandelt13. Zu Nr. 146. Unter den zur Nr. 146 gehörigen und gleich den Spitzen zu verzollenden Kantén werden gewebte oder gewirkte Kantén nicht verstanden; derartige Kantén fallen unter die Posamentier- oder Wirkwaaren der Nr. 147. 14. Zu Nr. 169 b) Als ganzseidene glatte Gewebe und Armüren werden jené anerkannt, welche eine einheitliche regeloiassige Oberflache zeigen, die nur durch eine einfache Kreuzung der Ketten- oder Schussfaden, welche sich nach einer gewissen beschrankten Anzahl von Fűden immer wiederholt, hergestellt íst, uiíd welche Stoffe deshalb mittelst der gleichzeitigen Verwendung mehrerer Litzen erzeugt werden kőimen, namlich dié Taffte und allé Armüren, wie: Satins (Atlas), Serges und Surahs (Köper), Merveilleux, Ottomanes, Marquises, Gros de Suez, Failles frany,aises, Lévantines, Reps, Gros de Tours, Armurespiquets etc. Allé Stoífe, welche" keine einheitlich regelmassige Oberflache zeigen, sondern aus der Verbindung zweier oder mehrerer getrennt auftretender Armüren (Bindungen) bestehea, seien es Ketteneffecte (wie bei den Pékins), seien es Schusseffecte (wie bei allén Barrés [Querstreifen]), überdies allé carrirten sowie quergestreiften Stoffe, welche Effecte zeigen, die durch verschiedenen Schuss hervorgebracht sind, dann die moirirten, gauffrirten und allé bedrucktcn Stoffe (gleichviel ob nur in der Ketté oder ím fertigen Stoffe bedruckt) werden als fayonnirte Stoffe behandelt. Als fayonnirte Stoffe werden allé jené behandelt, derén Oberflache eine Zeichnung enthalt und 11. A 106. és 107. se.-hoz. A 106. és 107. számok alatt felemiitett vizek és olajak nem tartoznak ezen tétel alá akkor, ha czímj egy gyei, használati utasítással és más efélével ellátott edényekben fordulnak elő, a mi által illatszerárúknak mutatkoznak. 12. A 113. sz.-hoz. Mesterséges indigó, mely ugyanazon összetételű, mint a természetes indigó, ugy kezelendő, mint az utóbbi. 13. A 146. sz.-hoz. A 146. sz.-hoz tartozó és a csipkékkel egyenlően vámozandó szegélycsipkék alatt a szőtt vagy kötött szegélycsipkék nem értendők; ilynemű szegélycsipkék a 147. sz. alá sorolt paszománt- és kötött-árúkhoz tartoznak. 14. A 169 b) sz.-hoz. Sima és nyüstös (armure) árúknak tiszta selyemből azok fognak tekintetni, a melyek egyszerű és szabályos felületűek, a lánez- és vetőlékfonalak egyszerű keresztezésével birnak, melyeknél a minta határozott és csekély számú fonalak után ismétlődik és melyek ép ezért több nyüst segélyével állíthatók elő. Ilyenek : a tafota és minden nyüstös szövet, jelesül : a satin (atlassej, serges, surrahs (sávoly), merveilleux, ottomanes, marquises, gros de Suez, failles francaises, lévantines, reps, gros de Tours név alatt ismert és a nyüstös piquets stb. szövetek. Mintás (facounirt) szöveteknek mindazok fognak tekintetni, a melyek nem egyszerű és szabályos felületűek, hanem két vagy több fonalrendszerből készültek, mint a pekins, mely két lánczrendszerből (alapkötést képező és mintázatot létesítő lánczból) áll, avagy a barrés, melynél a hatást több vetőlékrendszer idézi elő; továbbá valamennyi koczkázott vagy csikós szövet, a melyeknél a mintázat különböző vetőlékek által idéztetik elő és végre a moirirozott, gauffrirozott, nemkülönben színnyomattal ellátott szövetek, még pedig mindkét esetben, vagyis akár a kész szövet, akár pedig csak a lánez fonala lett volna nyomva. Mintás szöveteknek tekintendők mindazok, a melyek oly rajzszerű mintázattal birnak, a melyek-