Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1231. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Térrét-kovásznai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

ilSi. s?itfh 81 A töltések, azok magassága és anyagához képest lV* Vágy i'V* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál , meredekebbek nem lehetnek, a töltés felöli lejtök ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább Os m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín lo méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz színe között 0'5— l'O m. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1*5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az- eredeti út felépítményének megfelelően, vagy köalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0i5 m. vastag köalappal és.Ois m. vastag kavicsréteggel létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. ' A felépítmény beágyazásához kavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0'2o m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 1*8 m. szélességgel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az örházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 köbm. beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, köböl vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak egészen fából is létesíthetők. Hídfők és hídjármokhoz csak tölgy- vagy vörös fenyőfa alkalmazható. III. Felépítmény. A pálya 0*76 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméteren kint 15 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el

} KÉrvH. IROMÁNY. 1887—92. XXXIII. KÖTET. n