Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.
Irományszámok - 1887-1227. Törvényjavaslat, a Belgiummal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
30 li-lt. szám. Ezen adatok szerint Belgiumnak a monarchiába való behozatala szintén fokozatos emelkedést tüntet fel. Ezen behozatalnak azonban legnagyobb része az osztrák ipar szükségleteinek fedezésére szolgál és Magyarországba nagyobb mennyiségben csupán az olcsóbb gyapjúszövetek hozatnak be. Belgiummal való közvetlen be- és kiviteli forgalmunkat azonban jóval túlhaladja azon forgalom, melyet Belgiumon át más államokkal feutartunk. így például Belgiumon át az 1889. évben mintegy 7,967.250 frank értékű tojás vitetett ki a monarchiából; nagyobb értéket képvisel ezenkivül még baromfi, vaj és vad-átvitelünk. Mindezen első sorban Magyarországból kivitelre kerülő czikkek, főleg az antwerpeni kikötőn át Angliába szállíttatnak. Úgyszintén nagy mennyiségben hozatnak Belgiumon át a monarchiába a következő árúk: kávé, kautsuk, gyógyanyagok, pamutfonal nyers és fehérített, gyapjúfonal festetlen vagy festve, gépek, nyers gyapjú, pamutszövetek, téa és indigó. Ezen adatokból kivehetőleg Belgium nemzetközi árúforgalmunkban földrajzi fekvésénél fogva fontos közvetítő szerepet játszik, különösen pedig Nagy-Britanniában való kivüelünk újabb időben nagyobbrészt Belgiumon át veszi útját. Áttérve ezek után a szerződés szövegének ismertetésére, megjegyzem, hogy az az Olaszországgal és Svájczczal kötött kereskedelmi szerződéseink szövegével főbb határozatait illetőleg megegyezik. Az 1. czikk a szerződő államok alattvalóinak a nemzetbeliekkel egyenlő elbánást biztosit és szövege részint az 1867. február 23-iki belga szerződés 1. czikkének, részben pedig az olasz kereskedelmi szerződés megfelelő határozatainak felel meg. A 2. czikk a szerződéses tarifára vonatkozik és az abban megállapított vámtételeken kivül a szerződő felek föld- és ipartermékei részére a legnagyobb kedvezményben Való részesülés jogát is biztositja. A zárjegyzőkönyvben ezin czikkhez felvett kikötés a tengeren való behozatalnál fennálló vámmérséklések tekintetében csak ismétlése azon kötelezettségnek, a melyet Németországgal szemben elvállaltunk. A 3. czikk határozatai megegyeznek azon fentartásokkal, melyeket az egyedárúsági tárgyak, a köz- és állategészségügyi szempontból veszélyes czikkek, és a hadi szükségletek forgalmának korlátozása tekintetében újabb szerződéseinkben általában tettünk. A 4. czikknek a belső adókra vonatkozó határozatai megfelelnek a többi egyidejűleg előterjesztett szerződések illető határozatainak. Az ezen czikkhez tartozó zárjegyzőkönyvi határozatban azon elv alól, hogy a bevitt árúk a vámokon kivül magasabb illetékekkel nem terhelhetők, mint a nemzetbeli termékek, csak két czikk tekintetében tétetik Belgium javára kivétel, a mennyiben Belgiumot továbbra is meg fogja illetni azon jog, hogy a külföldről bevitt bor és nyers czukor után mindaddig, a mig ezen czikkek vámmentesek, magasabb fogyasztási adót szedhessen, mint saját termelése után. A belga kormány ezen engedménytől, mely tehát a vámmentesség előnyeinek némi korlátozásával egyértelmű, tette függővé a szerződés megkötését, miután Belgium törvényhozása a szóban levő két czikk megadóztatása tekintetében a különbözeti bánásmód elvén alapszik. Ezen engedmény Belgiumnak a német birodalom részéről is megadatott az ezen két állam közt egyidejűleg kötött kereskedelmi szerződésben. Ellenszolgálmányként a belga kormány a szóban levő czikkhez tartozó zárjegyzőkönyvi határozatban azon kötelezettséget vállalta magára, hogy azon törvényes határozatnak halályon kivül helyezése iránt, mely szerint a fris hús Belgiumban csak az illető leölt állatok tüdejével együtt és az állatok csak egészben vagy ketté vágott részekben vihetők be, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg fogja tenni. Az 5. czikk értelmében kereskedelmi utazóink fel lesznek mentve a Belgiumban
