Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1234. A közgazdasági bizottság jelentése, "a német birodalommal, Olaszországgal, Belgiummal és a Svájczczal kötött kereskedelmi szerződések beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslatok tárgyalásáról

106 1234. szám. elértünk, hozzájuk véve még különösen az állategészségügyi egyezményt is, mely állatainknak kivitelét lehetővé teszi, teljes figyelemre érdemesek. Kiváló fontosságú továbbá mindezen szerződések intézkedése a vasúti díjtételek szabályozása körül. A nélkül, hogy a kormányok kezét a hazai vasúti tarifák megszabásánál a legkisebb mértékben is megkötnék, biztosítják a szerződő feleket, hogy árúik szállitása mindenütt ugyanazon kedvezményben fog részesülni, melyben ugyanazou irányban és feltételek alatt a honi árúk részesülnek, a mely megállapodás ismét a nyers terményekre bir kiváló előnynyel, mikre a szállítás költségei sokkal súlyosabban nehezednek, mint az iparárúkra. Végre a bizottság teljes mértékben méltatta ezen szerződések rendkívüli politikai jelentőségét. Valóban visszás helyzet volt az, hogy nemzetek, melyek egymással szoros politikai szövetségben állottak, kereskedelmi viszonylataikban a legellentétesebb irányt kövessék, és egymást folytonos retorsiókra kényszerítsék. Már-már közel állottunk a vámháborúhoz. E szerződések tehát közgazdasági békekötést jelentenek, legalább is 12 évre, mely bizonynyal a politikai szövetséget is bensőbbé és becsesebbé teendi. És ezen béke állandóságára annyival inkább számithatunk, mert ezen szerződések egy oly kölcsönös méltányosság alapján épültek fel, mely a szerződő államok különleges érdekeire gondos figyelmet fordit, s így azokból az általános haszonnal szemben kár egyikre sem származik. Az egyes szerződéseket véve, mi ránk a legnagyobb jelentőséggel a Németországgal kötött vámszerződés bir, miután kereskedelmi forgalmunk oda és onnét a legnagyobb, és pedig a 12 évi átlag 708 millió forintnyi kivitelünkben az összes forgalomnak közel 38°/»-át és 587 millió forintnyi behozatalunkban közel 33°/«-át teszi. Itt történtek a legnagyobb engedmények is, ellenben Olaszországgal és a Svájczczal csekély kivétellel a status quo alapján maradtunk; Belgium pedig egy új piaczszerzés, mely mindinkább jelentőségre emelkedik. r Áttérve ezután a részletekre, a bizottság beható figyelembe vette a szerződések várható hatását, bor- és bus-exportimkra, tekintettel különösen azon mozgalmakra, melyek ezek érdekében hazánkban felmerültek. Azon aggályokkal szemben, hogy marha- és hus-exportunkat jelentékenyen nyomni fogja az amerikai sertéshús behozatalára eddig fennálló tilalom megszüntetése, constatáltuk, hogy ezen tilalom, miután az tisztán csak állategészségügyi policialis szempontból tartatott eddig fenn, Amerika eleget tevén az e tekintetben támasztott minden igénynek, továbbá fentartható nem volt s a mint Németország megengedte annak behozatalát, mi annál kevésbbé tehettük ennek ellenkezőjét, mert ezzel bizonynyal mit sem nyerhettünk volna, ellenben kényszeritettük volna Amerikát irányunkban retorsiókra, melyek már is szépen megindult czukor- és liszt-iparunkra a legkárosabb hatással lettek volna. A bor behozatali vámját illetőleg ugy találtuk, hogy az az eddigihez képest mit sem változott, panaszra tehát ezen szerződések e tekintetben okot nem adhatnak. Ellenkezőleg, nem csekély előny rejlik a bor és szőlő kiviteli vámjának mérséklésében. Az ipari czikkekre nézve másrészt vagy semmi változás nincs, vagy csak oly csekély, hogy ez a szerződő felek eddigi összeköttetéseikben alig teend különbséget. Azonban az ipar feldolgozására szolgáló nyers anyagok vámjában méltányos engedmények adattak, melyek a mi serdülő iparunkra is kétségtelenül jó hatással lesznek. Becses előnyt lát ezen kivül a bizottság az aprómarhának és tojásnak adott vámmentességben, a mely czikkekben kivitelünk már is igen jelentékeny s még tetemesen fokozható. Végül behatóan méltattuk a tengeri kereskedésnek nyújtott kedvezményeket is, a melyekben tengeri kikötőink érdekét is kellően megóva látjuk.