Képviselőházi irományok, 1887. XXXII. kötet • 1224-1226. sz.

Irományszámok - 1887-1224. Törvényjavaslat, a német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi- és vámszerződés beczikkelyezéséről

8 1224. szám. Artikel 12. Von Schiffen des einen der vertragschliesssenden Theile, welche in Unglücks- oder Nothfallen in die Seehafen des anderen einlaufen, sollen, wenn nicht der Aufenthalt unnöthig verlangert oder zum Handelsverkehr benutzt wird, Schiőfahrts oder Hafenabgaben nicht erhoben werden. Von Ha varié- und Strandgüten, welche in das Scniff eines der vertragschliessenden Theile verladen waren, soll von dem anderen, unter Vor* behalt des etwaigen Bergelohns, eine Abgabe nur dann erhoben werden, wenn dieselben in den Verbrauch übergehen. Artikel 13 Zur Befahrung aller natürlichen und künstlichen Wasserstrassen in den Gebieten der vertragschliessenden Theile sollen Schiffsfübrer und Fahrzeuge, welche einetn derselben angehören, unter denselben Bedingungen und gegen dieselben Abgaben vonSchiff oderLadung zugelassen werden, wie Schiffsführer und Fahrzeuge des eigenen Landes. Artikel 14. Die Benutzung der Chausseen und sonstigen Strassen, Canale, Schleusen, Fahren, Brückenund Bríickenöffnungen, der Hafen und Landungsplatze, der Bezeichnung und Beleuclitung des Fahrwassers, des Lootsenwesens, der Krahne und Waageanstalten, der Niederlagen, der Anstalten zur Rettung und Bergung von Schiffsgütern und dergleichen mehr, jnsoweit die Anlagen oder Anstalten fürjeden öffentlichen Verkehr bestimmt sind, soll, gleichviel ob dieselben vom Staate oder von Privatberechtigten verwaltet werden, den Angehörigen des anderen vertragschliessenden Theiles unter gleichen Bedingungen und gegen gleiche Gebühren, wie den Angehörigen des eigenen Staates, gestattet werden. Gebühren dürfen, vorbehaltlich der beim Seebeleucbtungs- und Seelootsenwesen zulássigen abWeichenden Bestimmungen, nur bei wirklicher Benutzung solcher Anlagen oder Anstalten erhoben werden. . Wegegelder für einen die Landesgrenze überschreitenden Verkehr dürfen auf Strassen, welche zurVerbindung derGebiete der vertragschliessenden Theile unter sich oder mit dem Auslande dienen, nach Verhaltniss dér Streckenlange nicht 12. czikk. A szerződő felek egyikének azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik vagy kereskedelmi forgalomra nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők. Oly megsérült vagy partra vetett árúktól, melyek az egyik szerződő fél hajóira voltak rakva, a másik fél, fentartva egyedül a netaláni mentődíj t, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek. 13. czik k. A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és jármüveknek ugyanazon feltételek alatt s a hajó vagy rakománytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a hogy az a saját hajósoknak és járműveknek van megengedve. 14. czikk. Az országos és egyéb közutak, csatornáknak, zsilipek,kompok, hidak éshidnyilások,kikötők és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világításának, a réven kalauzolásnak, a darucsigák és mérlegintézeteknek, a lerakó helyeknek, a hajóárúk megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több eféléknek használata, a mennyiben az építmények vagy intézetek közforgalomra szánvák és kezeltessenek azok akár az állam, akár magán jogosítottak által, a másik szerződő fél alattvalóinak is ugyanazon feltételek és illetékek mellett lesz megengedendő, mint a saját állambelieknek. A tengervilágitás- és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok fentartása mellett, csak az ily építmények vagy intézetek valóságos használatáért; lesznek illetékek szedhetők. Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utivámok oly állami közutakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek területeinek egymásközti vagy azoknak a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az út hosszá-