Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1184. A kereskedelemügyi m. kir. miniser jelentése, az országgyüléshez, a Lőcsevölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
80 1184. szám. miszerint igénybevételük 5.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A közönséges talpfák 2.20 méternél rövidebbek nem lehetnek, s ugy a nyilt pályán, valamint a kitérőkön tölgy- vagy telitett bükkfatalpfák alkalmazandók. A helyi érdekű vasúton, mely a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút »Igló« állomásából fog kiágazni, a következő állomások létesítendők: Lőcsén egy 400 méter hosszú állomás, Pálmafalván és Lőcse majorban egy-egy 160 méter hosszú rakodó állomás. Engedélyesek kötelesek az épitési részletterveket az engedélyokmány keltétől számítva 3 hónap alatt bemutatni, s a pálya építését ugyancsak az engedélyokmány keltétől számított egy év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A vasútvonal üzletének kezelését a vonatkozó szerződésnek általam történt jóváhagyása után engedélyesek a csatlakozó kassa-oderbergi vasútra átruházhatják. A díjszabási jog gyakorlása oly feltételekhez köttetett, a melyek által a hazai ipar és termelés érdekei biztosítva lesznek, s engedélyesek különösen is kötelezvék arra, hogy a m. kir. államvasutak személydíjszabási rendszeréhez saját vonalukat illetőleg—a saját állomásaik közötti forgalom kivételével csatlakozzanak. A vasul megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 500.000 frtban állapíttatott meg; ezen tőkéből engedélyesek forgalmi eszközök beszerzésére 77.400 frtot, tartalékalapra pedig 10.000 frtot tartoznak fordítani. Az 500.000 frtnyi tényleges tőkéhez Lőcse város törzsrészvények jegyzése utján 120.000 frttal járult hozzá. Az állam részéről, egyfelől a postának az engedély egész tartama alatt ingyen, s egyéb, rendeletileg később megállapítandó feltételek szerint eszközlendő szállítása fejében az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számítva 50 egymásután következő éven át 825 frtnyi évjáradékot biztosítottam, a mi öYaYo-el tőkésítve 15.000 frtnyi hozzájárulásnak, vagyis a tényleges tőke 3%-ának felel meg, s így az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ában engedélyezett 10%-es maximalis hozzájárulásnál jóval kevesebb; másfelől a helyi érdekű vasutak segélyezésére a mindenkori költségvetési törvényben megállapított adományból az 1888. évi IV. t.-czikk 7. §-a alapján külön állami segélyképen 10 éven át évi 5.000 frtot biztosítottam, mely évjáradék az időközi kamatok számbavételével 40.000 frtnyi tőkét képvisel, s a tényleges épitési tőke 8%-ának felel meg, tehát szintén kevesebb, mint az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-ában megállapított maximum. Ellenben kikötöttem, hogy engedélyesek, illetve azok jogutódja a kétféle czímen nyújtott s együtt 55.000 írt tőkeértéket képviselő állami hozzájárulás fejében ugyancsak 55.000 frt névértékű törzsrészvényt tartozzanak az államkincstár tulajdonába bocsátani. Ezek szerint az állami és a Lőcse városi hozzájárulásokban 175.000 frt névértékű törzsrészvény nyer elhelyezést, az épitési tőkének 35%-a. tehát az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ának megfelelőleg biztosítva van, mig az épitési tőke 65%-ának, számszerint 325.000 írtnak fedezésére szükséges tőke legalább 72%-kal értékesítendő és 5% osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján fogna beszereztetni. Vagyis kibocsátható lesz 451.400 frt névértékű elsőbbségi részvény, a mihez hozzáadva a 175.000 frt névértékű törzsrészvényeket, a névleges tőke lesz 626.400 frt, ez pedig a tényleges tőkével szemben majdnem 80%-es árfolyamnak felel meg. Az előrebocsátottak alapján, és tekintettel arra, hogy a vasút létesítését Lőcse város és vidékének ipari és gazdasági fejlődése egyaránt kívánatossá teszi, a miből viszont a közforgalomra is oly előnyök származnak, melyek az állami hozzájárulásnak fentebb tisztelettel jelzett mérvét kellően indokolják, tisztelettel kérem a t. házat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni méltóztassék. Budapesten, 1891. évi október hó 18-án. Baross Gábor s. h., kereskedelemügyi m. kir. minister.
