Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.

Irományszámok - 1887-1181. Törvényjavaslat, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltása iránt az 1891. évi XXV. törvényczikk alapján az 1891. évi junius 7-én/julius 11-én megkötött szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről

68 1181. szám. lendő azzal az összeggel, a melyet a beállott százalékos árfolyam-emelkedés 3,250.000, azaz : hárommillió kétszázötvenezer arany forint után számitva eredményez. Ha tehát például az évi járadék egyik részletének esedékességi határidejét közvetlenül megelőző hónapban az átlagos árfolyam 9"40 (1177*%) lenne, akkor a különbözet a 117% és 11772% között, azaz 7a százalék 3,250.000 aranyforint után 16.250 osztrák értékű forintot tenne, a mely összeg a m. kir. kormány által minden további, bármi néven nevezendő levonás nélkül lenne kifizetendő. Ezen az illető évjáradókkal egyszerre fizetendő többlet (felülfizetés) minden jelenlegi és jövendőbeli állami, községi és egyéb adók, pótlókok és közterhek, valamint minden bélyeg és illeték alól mentes és különösen nemesik az előbbiek szerint megállapított 10°/»-osadó alá sem. Az előző kikezdések értelmében az 1891. évre eső és nettó összegben együtt 9,598.500 forint, azaz: kilenczmillióötszázkilenczvennyolczezer ötszáz osztrák értékű frtot kitevő mindkét évjáradóki részlet az esetleg az előző megállapítások értelmében a 6,500.000 aranyforintnyi részösszeg után eső felülfizetéssel együtt egyszerre fizetendő le és pedig legkésőbb a szerződés jogerőre emelkedését követő második hónap első napján. 4. czikk. 1891. évi január 1-től egész addig, mig a megváltási tárgyak a 6. czikk értelmében a magyar állam tényleges birtokába jutnak, az első czikkben felsorolt beváltási tárgyakra vonatkozó üzleti és épitési számadások a magyar állam számlájára fognak vezettetni. Ezen számadásokat, valamint a társaságnak az üzletvezetést és az épitést illetőleg tett intézkedéseit is a magyar kormány legkésőbb csak 1891. évi június 30-ig kifogásolhatja; ezen határidőn túl kifogásolásnak helye nincs. A megváltási tárgyakból 1891. évi január 1-től elért bevételek a fentebbiekhez képest a magyar állam javára s viszont az 1891. évi január 1-től kezdve felmerült, illetve felmerülendő kiadások, különösen valamennyi fizetett adó- és illetékösszeg is ugyancsak a magyar állam terhére esnek. Kivételt képeznek a tisztán társasági kiadások, milyenek a kamatok, törlesztések, szelvénybeváltási költségek, jegyzési díjak és szelvény-bélyegilleték, valamint a közös igazgatási szolgálati ágak költségei és az igazgató tanácsosok illetményei. Az 1891. évi január 1-től építkezési czélokra felhasznált és részint épitési, részint beruházási kiadások gyanánt elszámolandó anyagok a magyar állam részére az üzleti számla mellett vezetendő anyagszámla javára, az ugyanazon határnaptól kezdve újonnan beszerzett anyagok ellenben ugyanazon számla terhére fognak iratni. A társaság által 1891. évi január 1-től egészen addig, mig a megváltási tárgyak a 6. czikk értelmében a magyar állam tényleges birtokába jutnak, az ipolyságh—balassa-gyarmati vasútvonal és a morvavölgyi vasút építésére és berendezésére, valamint esetleg azok forgalmi eszközeinek beszerzésére fordított kiadások, — nemkülönben az 1891. évi január 1-től a jelzett időpontig egyáltalában a magyar hálózaton beruházásokra fordított kiadások, — a forgalmi eszközöket is beleértve, — a társaságnak a magyar állam által készpénzben fognak megtéríttetni. Ezen kiadások összegének megállapítására a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak az említett építkezésekről ós beruházásokról vezetett számadásai mérvadók. Ezen számadások legkésőbb csak 1891. évi június 30-ig kifogásolhatók, ezen határidőn túl kifogásolásnak többé helye nincs. A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak a fentebbiek szerint fizetendő összeg beszerzése, valamint a magyar államnak az emiitett két vasútvonal teljes kiépítésére és esetleges egyéb beruházásokra még szükséges kiadások fedezése czéljából a sza-