Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.

Irományszámok - 1887-1190. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisitése tárgyában alkotandó büntető határozatokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

1190. szám. 389 1190. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisítése tárgyában alkotandó büntető határozatokról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A benyújtott törvényjavaslat első sorban azon cselekvények büntetőjogi megtorlását czélozza, melyek az ország határainak megjelölésére szolgáló tárgyak szándékos és jogtalan ^megrongálása által követtetnek el, s nyomban utána ugyancsak ezen tárgyak megsemmisítését magában foglaló, vagy azok megsemmisítésére irányzott, bühkisérlet alakjában nyilvánuló cselekvényekre tér át. A bizottság teljes mértékben méltányolja azon indokokat, melyek a javaslat két első szakaszában meghatározott cselekvények büntetőjogi megtorlását foglalják magukban, nemcsak azért, mert az 1887. évi deczember hó 17-én Bukarestben aláirt, s az osztrák-magyar monarchiának Romániával, a monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlítése végett a határvonal újabb megállapítása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában létrejött nemzetközi egyezmény postulatumának felelnek meg, hanem még azért is, mert az érvényben levő büntetőjogi törvények, nevezetesen: az 1878. évi V. t.-cz. és az 1879. évi XL. t.-cz. határozmányai az ország határainak megjelölésére szolgáló jelzők megvédésére, elmagyarázhatatlan oltalmat nem nyújtanak. ff A\ törvényjavaslat további sorrendben oltalmába veszi a törvényhatósági és községi határjeleket, nemkülönben a polgári vagy katonai hatóságok által elrendelt földmérések czéljából felállított jelzőket. Tekintettel arra, hogy büntető-törvénykönyveink inkább a magánosok fekvőségeit elválasztó határjelek tárgyában intézkednek, és a közhatárok jelzőit kellő oltalomban nem részesitik, tekintettel továbbá arra, qogy ezek és a földmérési jelzők, nevezetesen pedig a cs. és kir. törzskar által készített háromszögmérési jelzők sok esetben fontos segédeszközül szolgálnak az ország határvonalainak megállapítására, s reájuk az 1888: évi XIV. törvényczikkben foglalt határegyezmény is sok helyen hivatkozik, tekintettel végre arra, hogy a polgári hatóságok rendeletéből teljesített felmérések jelzői, a határok megállapításához nem .kevésbbé fontos adatokat szolgáltatnak, s a jelentőség, melylyel ezek a közczélokra nézve