Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1188. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1890-ik évi állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu-szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában
1188. szám. 273 politikáját. A rohamosan fellépő igények kielégítésének egymásutánja helyes megválasztása által pedig egyedül válik lehetővé a takarékosság elvének szigorú megvalósítása. Habár az 1890-ik évi IV. t.-czikk által megállapított költségvetés már a rendes kezelésben 17,314162 frt fölösleget tüntetett fel, de az egész költségvetés bevételi és kiadási tételei egybevetése mégis 1,226.134 frfc 16 kr. hiányt tár elénk. És ezzel szemben a zárszámadás eredménye szerint az 1890-ik évre előirt járandóság 33,183.590 frt 157» krral kedvezőbb az előirányzatnál, ugy, hogy a fölösleg 31,957.355 frt 397* kr. De nemcsak ezen körülményben van az örvendetes jelenség, hanem főleg abban, hogy az állam saját jövedelmi forrásai is 392,454.346 frt 527* kr. jövedelmet képesek rendelkezésre bocsátani és igy nemcsak, hogy összes kiadásaink fedezve vannak az 1890-iki bevételi előírással, de még azon felül 27,004.056 frt 537* kr. fölöslegnek is örvendhetünk. Az előírás realitását megerősíti a tényleges pénztári kezelés is, mert a szerint a kiadások fedezésén felül az állam saját forrásaiból maradt jövedelmi fölösleg 28,454 811 frt 277* kr. Nem hallgathatja el a zárszámadás-vizsgáló bizottság másrészről, hogy a regále-kártalanitási 217,117.200 frt és egyes tárczákat terhelő adósság folytán 1890-ik évben az állam adóssága 222,967.798 frt 67* krral szaporodott, de azután ennek ellensúlyozására megnyugtatásul fel is kell említenie, hogy ugyanezen évben az államvagyon-gyarapodás meg 303,720.270 frt 287* fcrt tevén, az állami vagyonmérleg 52,932.819 frt 777* kr. kedvező eredménynyel záródott. Egyúttal, hogy az italmérési jog megváltásából eredt adósságot ellensúlyozó tőke jövedelme az adósság kamatainál többet biztosit, igazolja azon körülmény, hogy az italmérési illeték és adó czímén 1890-ik évre előirt járandóság 18,883.026 frt 59 krra rug, hogy tehát itt az előirányzatot meghaladó 6,383.026 frt jövedelmi emelkedést tapasztalunk. A regálé-megváltási művelet keresztülvitelét tehát az államnak eddigelé nincs oka megbánnia. Államháztartásunk kedvező állapotát eléggé bizonyítja azon körülmény is, hogy az 1890-ik évben az állam bevételi forrásaiból képesek voltunk még adósságunkból is 7,553.394 frt 18 krt törleszteni. Az adókra vonatkozólag meg kell a bizottságnak jegyeznie, hogy azok a korábbi éveknél sokkal pontosabban folynak be, mely körülmény egyrészről a pénzügyi, községi és járási administratio javulására, másrészt a fizetési képesség emelkedésére vall. Az egyenes adók közül a földadó az előírásnál a praeliminarével szemben ugyan hátramaradást mutat, azonban ha az 1889-iki előírást hasonlítjuk össze az 1890-ik évivel. ugy a földadó-jövedelem, daczára a visszamaradásnak, több, mint 100.000 írttal nagyobb, mint 1889-ik évben volt. A házadó, kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék adója, az általános jövedelmi pőtadó, a fogyasztási, a vasúti és a gőzhajózási, szállítási adó emelkedést tanúsítanak. Hasonlag meghaladják az előirányzatot a bélyeg, a jogilletékek, a dohányjövedék, lottójövedék, sójövedék, államjószágok, vasművek, a posta és távírda, az állami vasutak, a diósgyőri vasgyár jövedelmei. Ellenben visszamaradást mutatnak, mint már említtetett, a földadó, ezen kívül a liszai és szegedi kölcsön évi járuléka, az aranyagio-nyeremény, a fémbányászat és opálbánya, a fémkohászat, a sótermelés, az államvasutak gépgyára, a ménesbirtok-gazdaságok, a selyemtenyésztés. Ezen ágaknál a jövedelmi visszamaradás 2,502.202 frtot tesz ki. A jövedelmi visszamaradások okai a viszonyok következményei és azokat a kormány államgazdasági tevékenységének terhére róni nem lehet. KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XXX. KÖTET. :-5
