Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 77 Ha a büntető bíróság megállapítja azon tényálladék fenforgását, melyhez a jelen törvényjavaslat a választás érvénytelenségét, mint következményt fűzi s ez a törvényszabta formák betartása mellett ítélet végett a Curia elé terjesztetik, a jogrend biztonságával s a büntető birói ítéletbe helyezendő közbizalommal ellenkeznék, ha ezen tényálladék fenn, vagy fenn nem forgása, újólag bizonyítás tárgyává tétetnék. A büntető bírói Ítéletnek a polgári eljárásra s viszont az utóbbinak az előbbire való befolyása és e viszonynak szabályozásánál mérvadó elvek, lényegesen különbözők azoktól, melyek a fenforgó kérdésben követendők. A javaslat 85. §-ában foglalt szabály nem áll ellentétben sem a bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszerével, sem pedig azon elvvel, hogy a bíróság a hatáskörébe utalt ügyek tényálladékát függetlenül állapítja meg. Az előbbi csak akkor jogosult, Tia a bizonyítási eszközök a két birói eljárásban természetükben és hatásukra nézve lényegesen különbözők De ha az egyik eljárásban a tényállás megállapításának czéljából, a bíró számára több eszköz áll rendelkezésre, mint a másikban, ugy ez által fokoztatik azon valószínűség, hogy azon eljárás, mely a bizonyítás lehetőségének többletét foglalja magában, a valóságot inkább megközelíti, mint azon eljárás, mely azt nélkülözi. A Curia előtti eljárás nem ismeri a bizonyítékok kikutatásának azt a módját és oly terjedelmű jogát, mely a bűnvádi eljárásnak elengedhetlen feltétele. Ha immár mindkét eljárásban teljesen azonos tényálladékot tartunk szem előtt és az a büntető eljárásban jogerejű megállapítást lelt, a Curia előtti eljárásban a tényálladékhoz fűzött közjogi következmény, a fentjelzettek folytán igen gyakran megállapítást nem találhat. Mert ha pl. a büntetötörvénykönyv 178. 185. vagy 186. §-aiban foglalt büntetendő cselekmény a büntető bíró által jogerejűleg meg lett állapítva s ugyanezen cselekmény a kérvényben a javaslat 3. §-ának illető pontjai alapján érvénytelenségi okként fel soroltatnék s a Curia ítéletében csupán az okból nem nyerhetne megállapítást, mert meghatározott bizonyítékok alkalmazásba vehetők nem voltak, a jogérzületen oly sérelem ejtetnék, melyet megakadályozni, a törvényhozás feladatát képezi. A két eljárás közöti függetlenségnek a 85. §-ban foglalt megszorítása, kifogás tárgyává csak akkor volna tehető, ha a tényálladék megállapításánál, illetve az abból levonandó következményeknél, eltérő jogi elvek szolgálnának alapul. De teljes azonosság forog fenn és a következmények megállapításának ketté választását, nem eljárási, hanem kizárólag közjogi szempontok teszik szükségessé. A\ okirat általi bizonyítást a javaslatban szabályozni kellett s meghatározni az egyes okiratok bizonyító erejét, különös tekintettel azok vitássá vált tartalmára s magára a választási eljárásra. A választás alapjául szolgáló névjegyzéket a választók jogosultsága tekintetében oly okiratnak kell tekinteni, a mely ellenbizonyítás kizárásával teljes bizonyítékot képez. > Ezen rendelkezés az 1874: XXXIII. t.-cz. 73. §-ának folyománya, melynek értelmében a névjegyzékben foglalt választók minden körülmények között szavazásra jogosultak. Az ily szavazat érvényessége, a jogosultság egyébkénti hiánya szempontjából a Curia előtti eljárásban vizsgálat tárgyává nem tehető s a választói névjegyzékek törvényszerűségét, a választás eredményének törvényszerűségével egybekapcsolni nem lehet. A 88. §. második bekezdése ezen elv alól nem kivételt állapit meg, hanem a netáni téves magyarázatok kizárása végett, megkülönbözteti a cselekvő és szenvedő választási képességet s az utóbbit, mint sok tekintetben a névjegyzéktől függetlent, bizonyithatás tárgyává teszi.