Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

60 1146. szám. A képviseleti jogot a legszélesebb alapra • kellett fektetni és e tekintetben egyedül azon korlátokat szabni, a melyek a 38. §-ban foglaltatnak. Az eljárásnak elvét képezi, hogy az abba befolyó minden fél legitimatióia határozott ismérvekhez legyen kötve és annak kimutatása olyan legyen, hogy maga a legitimatió kérdése az eljárás folyamán se kifogást, sem pedig különösen bizonyítást ne tegyen szükségessé. A kérdéses választókerület választóinak legitimatióját, a kik akár a választás törvénybe ütköző voltát, akár pedig annak törvényszerűségét vitatják, ugyanazon feltételekhez kellett kötni. Ezen feltételek a kérvényezőkre nézve a 21. §-ban lettek megállapítva és a 35. §-ban a választást védő választókra megfelelő alkalmazást nyernek. Az eljárás rendes folyama szükségessé teszi azon időpontnak megjelölését, a melyben az egyes felek az eljárásba befolyhatnak; a választás-védő választókra ilyenül az első tárgyalás volt kijelölendő. A javaslat azon felek megjelölésére, a kik az eljárás folyamán a választás törvényszerűségét vitatják, a választás-védők elnevezését használja és csak ott, a hol ezen általános elnevezés alá foglalt egyes felek jogai és kötelességei eltérők, használja a megfelelő elnevezést. A választás-védőket rendszerint ugyanazon jogok illetik meg. Ezek között legfontosabb az ellenkérvény beadása és hogy e tekintetben minden kétség ki legyen zárva, a 28. §. rendelkezése magyarázatakép a 35. §-ban ki lett mondva, hogy e jog a választás-védő választókat is megilleti. A képviseleti kényszertől lényegesen különbözik a 36. §-ban foglalt azon rendelkezés, hogy minden fél a birói határozatok és a felek közt közvetlenül eszközlendo értesítések elfogadására külön meghatalmazottat tartozik megnevezni. Ezen meghatalmazott, a mennyiben az eljárás folyamán általános meghatalmazottként nevezve nem lett, csak a kézbesítések elfogadására tekintendő feljogosítottnak. Az intézkedés az eljárás gyors lefolyásának egyik feltétele, annak elmulasztása különös perbeli hátrányokat nem von maga után. A feleknek jogukban áll több meghatalmazottat nevezni; ezek joga egyenlő, de nem szolgálhat okul, hogy a tárgyalás menete ez által lassittassék. A javaslat ugyanis ugy a 34. §-ban, mint pedig a 37.§-ban azon elvet állapítja meg, hogy a fél szólásjoga több meghatalmazott nevezése által nem többszörösittetik. Ezen szabály azon esetben is alkalmaztatik, a midőn a fél személyesen jár el és meghatalmazottat is nevezett. A felek, a kik a jelen javaslat értelmében meghatalmazottat vallani kötelesek, ha ezen intézkedésnek eleget nem tesznek, olyanoknak tekintendők, mint a kik a tárgyaláson meg nem jelentek. A képviseleti kényszer ezen folyománya kiterjed ezen esetekre is, a midőn a meghatalmazott nevezése birói meghagyáson alapszik. A birói meghagyás hatálytalanná válnék, ha azon sanctiót nélkülözné, a mely a képviseleti kényszernek szükségszerű folyománya (39. §.). ÖTÖDIK FEJEZET. A birói határozatok kézbesítése és közzététele. A birói határozatok kézbesítésére nézve a bűnvádi eljárás szabályai nem nyerhetnek alkalmazást, mert azok eszközlésének módja, alakja, az azzal járó hatályok lényegesen különbözők azoktól, melyeket a jelen eljárás természete szükségszerűleg megkíván. A kézbesítések eszközlése és az azzal járó hatályok az 1868 : LIV. t.-cz. 259—269. §-aira való hivatkozással voltak megállapitandók. Ezen szakaszok megfelelő alkalmazása lehetségessé teszi, hogy az eljárás folyamatba tétessék még az esetre is, ha azok, a kik ellen a 24. §. értelmében a kérvény intézendő, a távollevők fogalma alá esnek.