Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
48 1146. szám. van helye s egyúttal azt, hogy az ellenjelölt nélkül maradt jelölt az új választás alkalmával mily feltételek mellett nyilvánítandó képviselőnek. Ezen intézkedéseket több módon lehet megsérteni. E módok felsorolása felesleges, mert a törvény világos értelme szerint kétségtelen módon megállapítható az, hogy újabb választásnak volt-e helye s hogy törvény szerint ki tekintendő megválasztott országgyűlési képviselőnek. (21. pont.) Az 1874:XXXIII. t.-cz. 83. §-a megállapítja a választási eljárás befejeztének időpontját. Az időpont megállapítása feltételekhez kötötten jelentkezik, a mely feltételek megsértése a 17. pontban külön érvénytelenségi okot képez. A 22. pont özélja a zár óra megtartását biztosítani és a meg nem tartásának hatását a választás eredményére megállapítani. A záróra meg nem tartásából eredő hatás az egyes esetekben a biztos számszerű megállapítást lehetetleníti, mert a választás eredményét némelykor teljesen, más esetekben alig felismerhetően változtatja meg. De ha a választás törvényszerű lefolyását biztosítani kívánjuk és azon elv szolgál alapul, hogy a választás eredménye olyan legyen, a mely a választók szabad akaratának kifolyásakép elismerhető, úgy kétségtelen ismérvről kell gondoskodni, melynek alapján a. szabvány megsértése esetében is a választás végeredménye — mint a kerület választói többségének megfelelő — állapitható meg. Ehhez képest a többség megállapításánál ez esetben is a 17. pontban meghatározott elvek veendők alkalmazásba. (22. pont.) Az 1874 : XXXIIL t.-cz. 86. §-a értelmében a választási elnök azon jelöltet köteles a kerület országgyűlési képviselőjének kijelenteni, a ki a feljegyzett érvényes szavazatok általános többségét elnyerte. A kérvény, a mely a választás valódi eredményének megállapítására irányul, nem köthető a fenti szűk korláthoz. Mert a többséget elnyertnek nem az tekintendő, a ki a feljegyzett érvényes szavazatok általános többségét birja, hanem az, a kire a beadott vagy beadottnak tekintendő érvényes szavazatok többsége esett, akár lettek a szavazatok kellően feljegyezve, akár sem. Annak megállapításánál, hogy melyik szavazat érvényes vagy érvénytelen, irányadók: az 1874 : XXXIIL, 1876 : XXXIX. t.-czikkek, a jelen javaslat és a netalán később hozandó törvények megfelelő határozatai. (23. pont.) Az 1874 : XXXIIL t.-cz. 88. §-a meghatározza azon okiratokat, melyek a választási eljárás lefolyásának és eredményének tanúsítása czéljából vezetendök. A törvényhozás azon indokból is rendelte el ezen okiratoknak 3 példányban leendő vezetését, hogy azon tények, a melyeknek tanúsítására hivatvák, annál biztosabban bebizonyíthatók és egyik példány hiányai vagy hibái a többiekböl kiigazíthatók legyenek. A jelzett okiratoknak nem a törvényes számban történt vezetése egymagában érvénytelenségi okot nem képezhet, mert hisz ennek daczára a választás eredménye a valóságnak megfelelhet, avagy a választás érvénytelenítése oly okon alapulhat, a mely magával az okiratok tartalmával mi összefüggésben sem áll. A jelzett okiratoknak nem a kellő számú példányban történt vezetése a 13 — 23. pontokban foglalt érvénytelenségi okok tényálladékának megállapításánál többé-kevésbé bizonyítékul szolgálhat. Ezen összefüggést azonban a törvényben nem lehet eleve meghatározni, miért is a 24. pontban az okiratoknak nem kellő számú példányban történt vezetése, nem szerepel önálló érvénytelenségi okként, hanem csak annyiban, a mennyiben más érvénytelenségi okkal szoros összefüggésben áll és a választásnak törvényszerű lefolyása, vagy a megállapított eredménynek valósága tekintetében, vonatkozással egy meghatározott érvénytelenségi okra, a tárgyalás folyamán s annak eredményekép, a bíróságban alapos kétely merül föl.
