Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
1146. szám. 31 Az érvénytelenségi okok tényálladékának meghatározásánál döntő szempont volt, hogy azok bírói megállapítás tárgyát fogják képezni. Az anyagi jog megállapításánál első sorban figyelemmel kellett lenni azon közegre, mely ezen jogszabályt alkalmazni hivatva lesz; figyelemmel kellett lenni ezen közeg szervezetére, összealakitására, azon teendők természetére, melyek annak rendes és mindig fentartandó túlnyomó hatáskörét fogja képezni. A választási ügyekben való bíráskodást, a midőn azt az ország legfőbb bírósága fogja gyakorolni, olyanná kellett alakítani, hogy az a birói rendes tevékenység ismérveivel birjon és hogy beilleszthető legyen azon rendszerbe, mely a magánjogi, büntetőjogi és fegyelmi természetű bíráskodás összfoglalatjából alakúi. Ezen szempont érvényesítése az anyagi jog megállapításával a legszorosabb kapcsolatban van. A képviselőválasztások politikai természetű cselekvények. Az 1874-ikí törvényhozást azon szempont vezette, hogy ily cselekményekből eredő vitás és jogi természetű kérdések eldöntése egy birói orgánumra azért volna bízandó, mert az ügyek birói eldöntésre alkalmasok, mert a birói közeg az eldöntés esélyeitől, az azokhoz fűződő politikai természetű érdekektől távol áll, a politikai élettől lehetőleg el van szigetelve és ekkép az ily jogi kérdések eldöntésére viszonylag a legalkalmasabbnak tekinthető. De ez a szempont csak addig jogosult, a meddig a birói eldöntésre, tekintve magát azon közeg egész állását és szervezetét, alkalmas tárgy forog fenn, és csak annyiban, a mennyiben ezen teendőknek a bíróságra való ruházása által, a bíró működése nem esik kizárólag vagy túlnyomólag politikai természetű megítélés alá. Minden intézmény, minden állami orgánum az állami működésben neki jutott feladatnak csak addig felel meg, mig megvan az összhang összealkotása egész állása és a számára kijelöli teendők között; és mig meg van az összhang rendes teendői benső természete és azon ügykör között is, mely azokon felül reábizatik. Ez a feltétele annak, hogy mindenütt, ugyanazt a hivatást, ugyanazon szellemben gyakorolja. De ha az összhang egyik vagy másik irányban hiányzik : ezen közeg egész működése iránti bizalom koczkára van téve. Ezen elvek alkalmaztattak a Curia hatáskörének megszabásánál. A tevékenység, a melyet ezen javaslat alapján a Curia gyakorolni fogna, mindenben bír a birói működés kellékeivel. Az érvénytelenségi okok tényálladéka ugy van megállapítva, hogy azok birói eldöntésre alkalmasak. Az eljárás ugy van megszabva, hogy az érvénytelenségi okként a törvényben meghatározott ténykörülmények megállapítása: minden lényeges elemében analóg azzal a működéssel, melyet a Curia rendes hatáskörében végez. Nem zavartatik meg az összhang, az itélö orgánum szervezete, egész állása és a hatósága alá tartozó ügykör természete között; mert egyál t alában az ily természetű functio volt az irányadó szempont, midőn mindazon törvényes határozatok megállapíttattak, melyek a birói hatalom gyakorlását és a bíróságok szervezetét megszabják. Ha már most ezen rendkívüli hatáskör megállapításánál a birói functio természetére szorgos figyelem fordittatik: alaposan lehet reményleni, hogy a bíróság működése ezen új hatáskörben is ugyanoly bizalom r.al fog találkozni, mint a minő rendes hatáskörében való működését kiséri. Ezen tekintetek alapján javaslatba van hozva, hogy a curiai bíráskodás szabályozása az 1848 : V. t.-cz. 47. §-ában foglalt elv alapján történjék; nem töröltetik el a képviselőház azon alkotmányadta joga, hogy önnön összetételének törvényessége felett őrködni és dönteni jogosítva van. De megszorittatik ezen jog. A választások törvényessége elleni mindazon panaszok, melyek birói eldöntésre alkalmasak, e javaslat által kivétetnek a ház elhatározása köréből és a Curia birói hatóságának körébe tétettek át. Ezek köre a lehető legszélesebben szabatott meg. A képviselőház hatalma megmarad, a képviselők megbízó levelét és a választás
