Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1156. A mentelmi bizottságnak jelentése, a képviselőház 5509/1887-1892. számú határozata folytán; - Ugron Gábor országgyülési képviselő úr mentelmi jogára vonatkozólag a mentelmi bizottsághoz utasitott ügyben
192 1156. szám. mondja ki továbbá a képviselőház, hogy a házszabályoknak oly irányú módosítását, illetve kiegészítését tartja szükségesnek, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés által úgy a ház tagjai, mint különösen a házon kivül állók a becsületük ellen intézett támadások miatt a ház által teljes elégtételben és oltalomban részesüljenek. Kelt Budapesten, a mentelmi bizottságnak 1891. évi augusztus hó 8-án tartott üléséből* Chorin Ferencz s. k., Konkoly-Thege Sándor s. k., a mentelmi bigottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. Melléklet az 1156. számú irományhoz. A mentelmi bizottság kisebbségének véleménye, Ugrón Gábor országgyűlési képviselőnek Beöthy Ákos képviselő által bejelentett mentelmi ügyében. A mentelmi bizottság jelentésében előadott tényállásra alkalmazva, úgy az 1867. évi XII. t.-cz. 47. §-ában, valamint Böszörményi László mentelmi ügyében kiküldött bizottság véleményes jelentésében foglalt s a képviselőház által is elfogadott azon elvet, hogy »a mit az országgyűlési tag mint olyan a házban és házon kivül mond, vágy tes%, azért csak az országgyűlés, és pedig annak csak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik« ; és tekintettel arra, hogy ezen mentesség nem az egyén előjoga, de a törvényhozó testület politikai teljes szabadságának és függetlenségének elengedhetvén feltétele és követelménye, mely jogról az országgyűlés egyes tagja le sem mondhat; mert e joglemondás gyakran erkölcsi kényszer befolyása alatt történhet, már pedig a mentelmi jog feladata épp ily támadásokkal szemben védeni meg a képviselő függetlenségét, — alólirtak, mint a mentelmi bizottság kisebbsége, azon meggyőződésre jutottunk: hogy, Uselácz Mihály cs. és kir. százados azon tényé, mikép Ugrón Grábor képviselőtől a képviselőházban, képviselői minőségében és kötelességének teljesitésében folyó évi július hó 15-én tartott ülésben elmondott beszédében használt kifejezésekért elégtételt követelt, a mentelmi jog megsértését képezi. Miután azonban Uselácz Mihály cs. és kir. százados, — midőn a megbízásából eljárt segédek Ugrón Grábor képviselő és megbízottai által felvilágosítást nyertek arról, hogy az országgyűlési képviselő, — a képviselőházban mondottakért a házon kivül felelősségre nem vonható, és hogy képviselői minősége magánszemélyétől el nem választható, — további lépéseket nem tett; és igy a mentelmi jogot sértő kihívást követő későbbi fejlemények szerint, a képviselői jog háboritlan gyakorlata elé további akadályok nem gördittettek: ennélfogva a fenforgó esetben további intézkedésnek szüksége véleményünk szerint sem forog fenn. A mentelmi jognak minden irányban való szabályozása azonban ezen esetből kifolyólag is elkerülhetetlennek mutatkozván: ajánljuk a tisztelt képviselőháznak, hogy a mentelmi jog szabályozása iránt intézkedni és a javaslat kidolgozására egy bizottságot kiküldeni méltóztassék. Budapesten, 1891. évi augusztus hó 10-én. Balogh Géza s. k., Szadovszky József s. k., orss. képviselő. orss. képviselő. Kudlovich Imre s. k., Szalay Károly s. k., orss. képviselő. orss. képviselő.
