Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1147. Törvényjavaslat, a rumán királysággal létesitendő vasuti és közuti összeköttetésekről, s ugy az ezekre, mint a már létező csatlakozásokra vonatkozó viszonyok szabályozásáról

114 1147. szám. Melléklet az 1147. számú irományhoz. Indokolás, „a rumán királysággal létesítendő vasúti és közúti összeköttetésekről, s ugy az ezekre, mint a már létező csatlakozásokra vonatkozó viszonyok szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. Tisztelt Képviselőház! A keletre irányuló nemzetközi forgalom megkönnyítése, de különösen a Királyhágón túl fekvő' országrész iparának és kereskedelmének emelése indokolttá tette, hogy Rumaniával a már létező tömösi és orsovai vasúti csatlakozásokon kivül a ghymesi (palánkai) szoroson, továbbá a vöröstoronyi és vulkán-szorosokon keresztül ujabb vasúti csatlakozások létesítése biztosittassék. A nevezett szorosokon átvezetendő csatlakozások ugyanis azon fontos közgazdasági és forgalompolitikai követelménynek, miszerint az ujabb csatlakozások egyrészt a rumán vasúthálózatnak valamely lehetőleg északra és délra eső pontján, másrészt lehetőleg az erdélyrészi határszél közepén létesíttessenek, legjobban megfelelnek és egyúttal a vöröstoronyi csatlakozás mellett szóló helyi érdekek is kielégíttetnek. A jelzett csatlakozások biztosítása iránt tehát a rumán kormánynyal a közös ktilügyminister közvetítésével tárgyalásokba bocsátkoztam, a melyek a f. évi márczius hó 1-í^ Budapesten kelt s a tisztelettel benyújtott törvényjavaslatba foglalt egyezmény megkötését eredményezték. Ezen egyezmény három kérdésre terjeszkedik ki, nevezetesen: a predeáli állomás nemzetközi jellegének biztosítására, a magyar-rumán határszélen létesítendő új vasúti csatlakozásokra és a mindkét országból a közös határvonal felé vezető közutak kiépítésére, illetve helyreállítására. A predeáli állomás nemzetközi jellege a két szomszéd állam megbizottjai közt 1885. évi június hó |^ létrejött egyezmény által már biztosíttatott ugyan, sőt ezen egyezmény hivatali elődöm által 1885. évi november hó 11-én a t. képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslat alapján 1886. évi márczius havában a magyar országgyűlés részéről el is fogadtatott, de miután ezen egyezményt a rumán törvényhozás nem tárgyalta, a vonatkozó törvényjavaslat szentesítés alá nem is terjesztetett s igy az egyezmény törvényerőre egyik államban sem emelkedett.