Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 3 érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök az ajánlást reggeli nyolcz és fél óráig el nem fogadta és ez által a választók az ajánlattételben akadályoztattak. A választási eljárásnak reggeli 8 órán túl történt megnyitása csak az esetben képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök azt szűkség nélkül halasztotta el. Az elhalasztás azonban az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 69. §-ában meghatározott időt egy órával túl nem haladhatja. Elhalasztás esetében az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 70. §-ában az ajánlás beadására meghatározott fél óra és a szavazás elrendelésére megállapított egy óra, a tényleges megnyitás időpontjától számítandó; 15. ha a választási elnök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 70. §-ának ellenére az ajánlást el nem fogadta, vagy ha a megválasztott képviselő törvényesen nem volt jelölve; 16. ha a választási elnök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 71. §. első bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a választást befejezettnek nem nyilvánította, vagy ha több egyén kép viselőjelöltnek ajánltatott és legalább tiz választó szavazást kivánt, de ennek daczára a választási elnök a szavazást el nem rendelte, vagy ha a választási elnök a szavazást szükség nélkül a törvényben meghatározott időn túl kezdette meg. A szavazás megkezdésének elhalasztása az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 71. §. második bekezdésében meghatározott időpontot egy órával túl nem haladhatja; 17. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 75. §-a ellenére azon községek, a melyek a megállapított sorrendben nem jelentek meg, szavazásra fel nem hivattak és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 18. ha a szavazásnál az 1874: XXXIII. t.-cz. 76. §-ának azon rendelkezése, hogy a szavazás nyilvánosan és élőszóval történik, meg nem tartatott; 19. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 80. §-a ellenére a szavazás két órát meghaladólag függesztetett fel és csak azután folytattatott, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a megszakítás időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 20. ha a választási elnök az 1874 : XXXIII. t.-cz. 81. §-a ellenére oly jelölt visszalépését jelentette ki: a ki nem lépett vissza, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a kijelentés időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 21. ha a választás az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ában foglalt rendelkezések ellenére történt; 22. ha az 1874 : XXXIII. t.-cz. 83. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések megsértettek és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel. Ugy ezen, valamint a 17., 19. és 20. pont alatti esetekben a névjegyzékben foglaltakból leszámittatnak azok, a kikről igazoltatik, hogy a választás idejekor már nem éltek, vagy pedig a választáskor a választás székhelyén jelen'nem voltak, úgyszintén azok, a kik a törvény értelmében nem szavazhattak; 23. ha azon személy, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett: az érvényes szavazatok átalános többségét nem nyerte el; 24. ha az 1874 : XXXIII. t.-cz. 88 §-a ellenére az abban felsorolt okiratok nem lettek három példányban vezetve és a Guria ugy találja, hogy a választás törvényszerű lefolyása vagy a megállapított eredmény valósága tekintetében alapos kétely merül fel, mely az erintett okiratokból volna elosztandó. í*