Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1093. Törvényjavaslat, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról

n 1093. szám. ezúttal is fentartani, alulírott kereskedelemügyi ministernek felelősséggel járó tiszte lévén, már ez üzleti év hátralevő részében is mindent elkövetni, hogy az üzlet rendes folyamatot véve, a kincstár lehetőleg kedvező hozadékban részesittessék. Végre a megváltás tárgyát képező értékekben benfoglalt 2,096.123 frt 47 krnvi anyagszer-alapra megjegyezzük, hogy ezen összeget nem szándékozunk elvonni tulajdonképeni rendeltetésétől, mert a m. kir. államvasutak és gyárainak forgó tökéje már is jelentékenyen meghaladja azon 14,170.000 frtot, mely az 1885. évi XX, törvényczikk alapján e czélból állami kölcsönpénzekből rendelkezésre bocsáttatott. Ehhez képest az átvett anyagszerek értéke az államvasutak mérlegébe külön tartalék-, illetve anyagszer-fedezeti alap gyanánt fog felvétetni. Tájékozásul megjegyezzük, hogy a m. kir. államvasutak anyagszerkészlete 1890. év végén 9,111.465 frt 19 krajczárra, a gyárak anyagkészlete pedig, beleértve a félig kész gyártmányokat is . . 3,241.929 frt 21 krajczárra, együtt 12,353.394 frt 40 krajczárra rúgott. A mennyiben tehát a m. kir. államvasutak és gyárak költségvetésének a bruttó rendszerre történt átfektetése következtében szorosan véve még csak az anyagszerek birnak a forgó tőke különleges jellegével, ellenben a pénztári készlet, és a hitelezők és adósok egyenlege a kincstári elszámolás átfutó kezelésével teljesen azonos szempont alá esik: a forgó tökének ilykénti értelmezése mellett a törvényhozás által rendelkezésre bocsátott s ezúttal az átvett anyagszerek értékével felemelkedő összeg, vagyis együtt 16,266.123 frt 47 kr. remélhetőleg egyelőre elegendő leend a m. kir. államvasutak összes hálózata és gyárai anyagszükségletének fedezésére. Midőn végül megjegyezzük, hogy a társaság részvényeseinek közgyűlése f. évi július hó 9-ére hivatott össze, tisztelettel kérjük a képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1891. évi június hó 13-án. Baross Gábor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. Wekerle Sándor s. k., m. kir. péneügyminister.