Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1093. Törvényjavaslat, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról
1093. szám. 57 Továbbá kötelezi magát a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság, hogy az arad temesvári vasút összes, 11.406 darab részvényét az 1892. évi július 1-én esedékes szelvényekkel együtt legkésőbben 1892. évi márczius 1-én a magyar állam tulajdonába fogja átadni. Ennek ellenében a magyar királyi kormány 1892. évi máczius 1-től kezdve bezárólag 1958. évi szeptember l-ig a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak vagy jogutódjainak 288.745 frt osztrák értékű évi járadékot, minden év márczius 1-én és szeptember 1-én esedékes, minden állami és községi, valamint bárminemű más adó, közteher, bélyeg és illeték alul mentes 144.372 frt 50 kr. osztrák érték, azaz Egyszáznegyvennégyezer háromszázhetvenkét forint ötven krajczárnyi félévi részletekben, a melyek elseje 1892. évi márczius 1-én és az utolsó 1958. évi szeptember 1-én váland esedékessé, minden bárminemű levonás nélkül és minden beszámitási és megtartási jog kizárásával Budapesten a m. kir. központi állampénztárnál vagy más, egyetértőleg megállapítandó helyen fog kifizetni. A magyar kir. kormány kötelezi magát, hogy legkésőbb 1892. év végéig a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni, hogy a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak az előbb emiitett 288.745 osztrák értékű forint évi járadék fizetésére vonatkozó követelése zálogjogilag és a nélkül, hogy ebből a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságra, vagy az arad-temesvári vasútra bárminemű bélyeg és illeték fizetése háramolnék, a m. kir. kormány választása szerint vagy első helyen az arad-temesvári vasút vonalára, vagy a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság beváltás alá kerülő vonalaira, közvetlenül a 3. czikkben meghatározott járadék biztositására az 5. czikk értelmében biztositott zálogjog után bekebeleztessék. , A m. királyi pénzügyminister hajlandó a most fennálló szelvény-bélyegilleték átalányozását megengedni és a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság az e czélból kipuhatolandó tőkeösszeget közvetlenül a m. kir. központi állampénztárba fogja befizetni. 12. czikk. A társaságnak Magyarországban fekvő és a megváltás tárgyát nem képező uradalmai, bánya- és kohóművei, a bogsán-resiczai, bogsán-moraviczai és resicza-szekuli bányavasutakkal együtt a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság teljesen szabad magántulajdona maradnak és általa egészen saját belátása szerint kezelhetők, úgyszintén egészben vagy részben elidegenithetők. Abban az esetben, ha a társaság az emiitett ingatlanokat tulajdonában megtartja, azok részére legkésőbben 1892. évi július l-ig az együttes tanácsnak, illetőleg az alapszabályok megváltoztatása esetére a társaság ennek helyébe lépő képviseletének közvetlenül alárendelt s az utóbbi által kinevezendő üzletvezető igazgatóság fog Budapesten felállíttatni. Ha ez igazgatóság részére csak egy igazgató rendeltetnék ki, ennek magyar állampolgárnak kell lennie. Ha az igazgatóság több tagból állana, ugy legalább a tagok fele magyar állampolgár legyen. Ha pedig az utóbbi esetben vezénylő igazgató rendeltetnék ki, ennek szintén magyar állampolgárnak kell lennie. Hivatalnoki állások újra betöltésénél a társaság magyar állampolgárokra lehetőleg tekintettel lesz. A m. királyi kormány a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság e műveit és uradalmait különösen a termények értékesitése és a díjszabások tekintetében minden megengedhető támogatásban és pártolásban fogja részesíteni. EÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92 XXVIII. KÖTET. 8