Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1093. Törvényjavaslat, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról
1093. szám. 51 esedékes 4,799.250 forint, azaz négymillió hétszázkilenczvenkilenczezer kétszázötven osztrák értékű forintnyi előleges félévi részletben a budapesti m. kir. központi állampénztárnál, vagy más köz^s egyetértéssel megállapítandó helyen a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság vagy jogutódjának minden további, bármi néven nevezendő levonás nélkül s minden beszámítási vagy megtartási jog kizárásával kifizetendő. Ha az évi járadék esedékességét közvetlenül megelőző hónapban az osztrák és magyar 8 forintos aranyaknak a bécsi tőzsdén jegyzett pénzárfolyamai átlaga 936 (117%), azaz kilencz forint 36 krajczárt (száztizenhét százalékot) meghaladja, a magyar kormány által a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak fizetendő illető részlet felemelendő azzal az öszszeggel, a melyet a beállott százalékos árfolyam-emelkedés 3,25u.OOO, azaz három millió kétszázötvenezer aranyforint után számítva eredményez. Ha tehát például az évi járadék egyik részletének esedékességi határidejét közvetlenül megelőző hónapban az átlagos árfolyam 9-40 (1177»%>) lenne, akkor a különbözet a 117% és 117Va a /o között, azaz 7* százalék 3,250.000 aranyforint után 16.250 osztrák értékű forintot tenne, a mely összeg a m. kir. kormány által minden további, bármi néven nevezendő levonás nélkül lenne kifizetendő. Ezen az illető évjáradékkal egyszerre fizetendő többlet (felülfizetés) minden jelenlegi és jövendőbeli állami, községi és egyéb adók, pótlékok és közterhek, valamint minden bélyeg és illeték alól mentes és különösen nem esik az előbbiek szerint megállapitott 10%-os adó alá sem. Az előző kikezdések értelmében az 1891. évre eső és nettó összegben együtt 9,598.500 forint, azaz: Kilenczmillió ötszáz kilenczvennyolczezer ötszáz osztrák értékű forintot kitevő mindkét évjáradéki részlet az esetleg az előző megállapítások értelmében a 6,500.000 aranyforintnyi részösszeg után eső felülfizetéssel együtt egyszerre fizetendő le és pedig legkésőbb a szerződés jogerőre emelkedését követő második hónap első napján. 4. czikk. 1891. évi január 1-től egész addig, mig a megváltási tárgyak a 6-ik czikk értelmében a magyar állam tényleges birtokába jutnak, az első czikkben felsorolt beváltási tárgyakra vonatkozó üzleti és épitési számadások a magyar állam számlájára fognak vezettetni. Ezen számadásokat, valamint a társaságnak az üzletvezetést és az épitést illetőleg tett intézkedéseit is a magyar kormány legkésőbb csak 1891. évi június 30-ig kifogásolhatja; ezen határidőn túl kifogásolásnak helye nincs. A megváltási tárgyakból 1891. évi január 1-től elért bevételek a fentebbiekhez képest a magyar állam javára s viszont az 1891. évi január 1-től kezdve felmerült, illetve felmerülendő kiadások, különösen valamennyi fizetett adó- és illetékösszeg is ugyancsak a magyar állam terhére esnek. Kivételt képeznek a tisztán társasági kiadások, milyenek a kamatok, törlesztések, szelvény beváltási költségek, jegyzési díjak és szelvénybélyegilleték, valamint a közös igazgatási szolgálati ágak költségei és az igazgató tanácsosok illetményei. Az 1891. évi január 1-től építkezési czélokra felhasznált és részint épitési, részint beruházási kiadások gyanánt elszámolandó anyagok a magyar állam részére az üzleti számla mellett vezetendő anyagszámla javára, az ugyanazon határnaptól kezdve újonnan beszerzett anyagok ellenben ugyanazon számla terhére fognak Íratni. A társaság által 1891. évi január 1-től egész addig, mig a megváltási tárgyak a 6. czikk értelmében a magyar állam tényleges birtokába jutnak, az ipolyságh-balassagyarmati vasútvonal és a morvavölgyi vasút építésére és berendezésére, valamint esetleg azok forgalmi 7*
