Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1091. A közlekedésügyi bizottság jelentése, "az osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
40 1091. szám. Melléklet az 1091. számú irományhoz. A pénzügyi bizottság jelentése, „az „osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, úgyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség Vl-ik czikkének módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság tárgyalás alá vévén a czímben megjelölt törvényjavaslatot, azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Mert úgy közforgalmunk és kereskedelmünk érdekei — mely irányban különben a pénzügyi bizottság utalhat a közlekedésügyi bizottság részéről előterjesztett és az alulirt bizottság által is meghallgatott jelentésre — valamint pénzügyi tekintetek is bőven indokolják a kormány azon eljárásának helyességét és czélirányosságát, a melylyel egy, az ügy érdekében tarthatlan állapotnak véget vetni igyekezett. A pénzügyi bizottság is tartózkodik attól, hogy az »osztrák-magyar Lloyd« helyzetét a rendelkezésre álló anyag és tapasztalat segélyével részletesen megvilágítsa, ennek a bekövetkezett változtatásra nézve gyakorlati értéke amúgy sem volna. Annyit azonban constatál a bizottság, hogy az »osztrák-magyar Lloyd« nem teljesítette a szolgálat azon mérvét számunkra, a melyet mi méltán igényelhetünk s hogy ennélfogva pénzügyi szempontból is hátrányos az olyan segélynyújtás, mely a viszontszolgáltatásban kellőleg nem gyümölcsöz. Másfelől az »osztrák-magyar« Lloyd számára adott segélyösszeg lekötése meggátolta a magyar kormányt abban is, hogy a segélyösszeget czélszerübb módon használhassa fel, minek következménye pénzügyi szempontból is kedvezőtlen. Ha már most számba vétetik a társaság ügyeinek intézése körül felmerült nehézség, mely a társaságot is kellő szabad mozgásában, a kormányokat is intézési hatáskörük egyetértő gyakorlásában gátolja: a pénzügyi bizottság a fennálló félszeg helyzet megszüntetését hasznos törekvésnek ismeri el. De a helyzet megszüntetését czélzó javaslatba hozott módozat ellen sem tehet a bizottság kifogást.
