Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1088. Törvényjavaslat, az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabad kikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről
24 1088. szám. Ezen magvak jelenleg í frt vám alá esnek, mi akadályt képez arra, hogy nálunk nagyobb terjedelmű olajgyárak keletkezhessenek. Ennek következménye, hogy inkább a kész gyártmány kerül bevitelre, mit különben a statisztikai adatok is bizonyítanak. így például 1889-ben csak 7.654 q. olajmag hozatott be a vámterületre, ellenben 25.958 q. pamutmag és sesammagolaj. Az olajmagnak vámmentesítése ezenkívül még nemzeti hajózásunknak is előnyére fog válni, a mennyiben feltehető, hogy a vámmentesség következtében nagyobb szállítmányok fognak érkezni kikötőnkbe. A repcze és a mák, tekintettel a belföldi termelésre, jövőben is vám alá fog esni; 6) a 37. t. sz. után (külön meg nem nevezett növények és növényrészek szárítva stb.) a következő jegyzet veendő fel: >Jegyzet: Ugyanezek szárítva vagy felaprózva a tengeren való behozatalnál vámmentesek*. Ezen czikkek az általános vámtarifa szerint 100 kg.-ként 2 frt 50 kr. vám alá esnek. Nehogy az ezen czikkekkel való átviteli forgalom esetleg más külföldi kikötőbe tereitessék, a törvényjavaslatban azon intézkedést hozom javaslatba, hogy a szárított és felaprózott növények és növényrészek a tengeren való behozatalnál vámmentesek legyenek. Ezen módosítás pénzügyi hatása a következőkből tűnik ki: behozatott a vámterületre Fiúmén és Trieszten át: évben szárítva elkészítve 1883. 5.399 q 590 q 1884. 5.856 » 585 » 1885. 4.902 » 653 » 1886. 6.253 » 797 » 1887. 7.910 » 779 » Minthogy az 1878. évi olasz szerződés szerint a szárított növények és növényrészek 1887. végéig vámmentesek voltak és ezen kedvezmény az 1868. évi XXXVf. t.-cz. alapján kiterjedt azon árúkra is, melyek nem szerződéses államokból érkeztek, ha a behozatal a vámterületre a kikötőkön át történt, a vámmentesség a szárított növény és növényrészekre nézve az 1887. év végéig fennállott helyzetet állítja vissza. E szerint tehát csak azon vámösszeg jő tekintetbe, mely ezen árúk után 1888. évi január 1-je óta bevételeztetett. A behozatal ezen czikkekböl az utolsó 2 évben tett: 1888-ban összesen 9.975 q, ebből tengeren át 4.560 q. 1889-ben » 10.393 » » » » 4.439 » Az átlagos behozatal tehát évenkint volt 4.499's métermázsa, a mi a jelenlegi 2*50 frt vámmal számítva, évi 11.248 frt vámbevételi csökkenést tesz. Megjegyzendő azonban, hogy az elkészített állapotban behozott mennyiségek alatt az elkészítésnek egyéb nemei (porrá törve v. festve) is benfoglaltatnak. Minthogy pedig a javaslatba hozott vámmentesség csak a. szárított és felaprózott növényekre és növényrészekre szorítkoznék az eleső vámbevétel egész pontossággal ki nem tüntethető. 4. A X. tarifaosztálynál (állati termékek) az 59. t. sz. (szivacs 100 kilogr. 15 frt) törlendő és helyébe felveendő: a) finom és durva szivacs, természetes állapotban, meg nem munkálva, nem tisztítva, durva szivacsok, tisztítva, tovább megmunkálva, de nem fehérítve, 100 kilogr. 15 frt. Jegyzet: finom és durva szivacs, természetes állapotban, megmunkálás nélkül használatra alkalmatlan, külön engedély alapján és a rendeleti utón megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett a tengeren való behozatalnál vámmentes.
