Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1088. Törvényjavaslat, az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabad kikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről

1088. szára. 21 belföldi czukor (1888. évi XXIII. t.cz.) ugy lesz behozható, ha előzetesen az ily czukor után 100 kilogrammonként a 11 frtnyi fogyasztási adó lefizettetik és ha az idézett törvény 2. §-ában engedélyezett kiviteli jutalom visszafizettetik. Másféle belföldi eredetű czukor pedig, ha előzetesen az az után járó fogyasztási adó lefizettetik. Azon ásványolaj, mely finomítás utján belföldön állíttatik elő és melynek sűrűsége 12 R. hőfok mellett 880°-nál nem nagyobb, ha előzetesen a fogyasztási adó lefizettetik. Végre minden illetékfizetés nélkül behozhatok mindazon egyéb árúk, melyek belföldi eredete hitelesen beigazoltatik, valamint mindazon külföldi árúk, melyek behozatali vám alá nem esnek, vagy a melyek már elvámoltattak, illetve a melyeknek vámja hivatalosan előjegyzésbe vétetett. Megjegyzem egyúttal, hogy a szeszadó és a söradó iránt hozott törvények és törvényes intézkedések a fiumei szabadkikötö területén már ez időszerint is érvénynyel birván, az ezen adónemeknek alávetett tárgyak Fiúméban az V. czikkben kimondott utólagos megadóztatás alá nem lesznek vonandók. A VI. czikkben kimondatik, hogy 1891. évi július 1-én a szabadkikötő területén talált vámköteles külföldi eredetű árúkészletek a vámterületbe való behozatalra az napon érvényes illető vámtételek szerint vámolandók el, a fogyasztási adók alá eső belföldi czikkek pedig az illető adótételek szerint adóztatandók meg. Nehogy azonban a vám és adónak július 1-ével leendő fizetése a vámkülzetben súlyosan nehezedjék a lakosokra, a törvényjavaslat bizonyos könnyítéseket nyújt a vámfizetésre nézve. Megengedtetik ugyanis, hogy ezen árúk vámmentesen kivihetők legyenek vagy hogy a törvény 1. §-ában említett helyek valamelyikére, illetve az ellenőrzés alatt álló magánraktárakba betároztathassanak, mely utóbbi esetben az árút terhelő vám- és adókötelezettségre nézve 2 évig terjedhető fizetési halasztás állhat be, vagy ezen fizetés oly részletekben fog történhetni, illetve leírásba hozatni, a milyenekben az árú akár a külföldre, akár a vámterületre vagy pedig valamely nyilvános közraktárba ki fog vitetni. A pézügyigazgatóságnak jogában álland továbbá az oly feleknek, kik árúikat ily magánraktárakba elhelyezni nem kívánják, de kikre egyúttal az árúkat terhelő vám-, illetve adótartozásnak egyszerre való lerovása terhes lenne, biztosíték mellett egy évet tul nem haladó fizetési halasztást engedélyezni. Az árúkészletek utólagos elvámolásánál figyelmen kivül nem volt hagyható azon kérdés sem, vájjon az elvámolás az átalános vagy a szerződéses mérsékeltebb vámok alapján lesz-e keresztülviendö. A még érvényben álló 1868. évi XXXVI. t.-cz. szerint ugyanis mindazon vámmentességek és vámmérséklések, melyek valamely szerződéses államból a vámterületre behozott árúkra alkalmaztatnak, a vámkülzetekböl behozott ugyanolynemű árúkra is kitér jesztendők. Az idézett törvény ezen határozata következtében a szabadkikötö-területekbe érkezett külföldi árúk származási helyének kimutatása egyátalában nem volt szükséges és az illető árúk, ha a vámkülzetekböl érkeztek a vámterületre, tekintet nélkül arra, vájjon szerződéses vagy más államból származtak, minden esetben a mérsékeltebb szerződéses vámmal lettek elvámolva. Minthogy pedig a június hó végén a külzetekben talált elvámolatlan külföldi árúk származási helyét a megfelelő bizonylatok hiányában utólag sem lehetne megállapítani, a törvényjavaslat VI. czikkében kimondatik, hogy az ezen időpontban a fiumei szabadkikötö-területen talált külföldi árúk elvámolása és előjegyzése alkalmával, azoknak legnagyobb kedvezésre jogosult országból való származása bebizonyitottnak fog tekintetni. A kormány fötörekvése lévén, hogy az eddigi szabadkikötöknek a vámterületbe való bevonása az érdekelt körökre nézve, a mennyire lehetséges, könnyen és megterheltetés nélkül