Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1107. Törvényjavaslat, azafrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsseli nemzetközi értekezlet főokmányának és a hozzá tartozó nyilatkozatnak beczikkelyezéséről

1107. ments de sa nation, en présence d'un officier du croiseur étranger. Article LI. S'il résulte de cetté enquéte qu'il y a eu usurpation de pavillon, le navire arrété restera á la disposition du capteur. Article LII. Si l'enquéte établit un fait de traite defini par la présence á bord d'esclaves destinés á étre vendus ou d'autres faits de traite prévus par le conventions particuliéres, le navire et sa cargaison demeurent sous séquestre, á la garde de l'autorité qui a dirigé l'enquéte. Le capitaine et l'équipage seront déférés aux tribunaux désignés aux articles LIV, et LVI. Les esclaves seront mis en liberté aprés qu'un jugement aura été rendű. Dans les cas prévus par cet article, il sera disposé des esclaves libérés conformément aux conventions particuliéres conclues ou a conclure entre les Puissances signataires. A défaut de ces conventions, lesdits esclaves pourront étre remis á l'autorité locale, pour étre renvoyés, si c'est possible, dans leur pays d'origine; si non cetté autorité leur facilitera, autant qu'il dépendra d'elle, les moyens de vivre, et, s'ils le désirent, de se fixer dans la contrée. Article LHI. Si l'enquéte prouve que le bátiment est arrété illégalement, il y aura lieu de plein droit a une indemnité proportionnelle au préjudice éprouvé par le bátiment détourné de sa route. La quotité de cetté indemnité sera fixée par l'autorité qui a dirigé l'enquéte. Article LIV. Dans le cas oü l'officier du navire capteur n'accepterait pas les conclusions de l'enquéte effectuée en sa présence, la cause serait, de plein droit, déférée au tribunal de la nation dönt le bátiment capturé aurait arboré les couleurs. szám. 205 czirkáló hajó egyik tisztjének jelenlétében kimentő vizsgálatot fog megejteni. LI. Gzikk. Ha ezen vizsgálat kideríti, hogy lobogóbitorlás történt, a letartóztatott hajó az elfoglalónak rendelkezésére bocsátandó. LII. Gzikk. Ha a vizsgálat kideríti, hogy rabszolgakereskedés esete forog fenn, a mennyiben ugyanis eladásra szánt rabszolgák voltak a hajón, vagy más a külön egyezményekben megjelölt rabszolgakereskedési esetek fordultak elő, akkor a hajó és rakománya azon hatóság felügyelete alatt, mely a vizsgálatot vezette, lefoglalva marad. A kapitány és a legénység az LIV. és LVI. czikkekben megjelölt bíróságoknak szolgáltatnak át. A rabszolgák szabadon bocsáttatnak, mihelyt az itélet meghozatott. Az ezen czikkben megjelölt esetekben, a felszabadított rabszolgák tekintetében, a jelen okmányt aláirt hatalmak közt kötött vagy kötendő külön egyezményeknek megfelelőleg fog intézkedés tétetni. Ily egyezmények hiányában az emiitett rabszolgák átadhatók az illető helyi hatóságnak, a végből, hogy ha lehetséges, hónukba visszaküldessenek; különben pedig ezen hatóság, a mennyiben tőle függ, meg fogja nekik könynyiteni az élelmi szerek megszerzését és ha kívánják, a környéken való letelepedést. LIII. Gzikk. Ha a vizsgálat kideríti, hogy a hajó jogtalanul tartóztattatott le, annak az útjából való eltereltetése következtében szenvedett kár megtérítésére teljes jogigénye leend. Ezen kártérítés összege azon hatóság által fog megállapittatni, mely a vizsgálatot vezette. LIV. Czikk. Ha az elfogó hajó tisztje a jelenlétében megejtett vizsgálat során hozott határozatokba nem nyugodnék bele, akkor az ügy azon nemzet bíróságához fog áttétetni, a melynek lobogóját az elfoglalt hajó viselte.