Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1103. Dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyministernek jelentése, a törvényhozás által az 1890. évre engedéylezett hitelekkel szemben előfordult túlkiadásokról és előirányzat nélküli kiadásokról

158 1103. szám. B) Átmeneti kiadások. Belügyministerium. A 65. tétel alatt Magyarország és Ausztria közti határ-kiigazitási költségekre kitüntetett 1.419 frt 21 krnyi, úgyszintén a 66. tétel alatt Magyarország és Románia közti határ-kiigazitási költségek lejében mutatkozó 1.846 frt 37 krnyi előirányzat nélküli kiadások egyes határrendezési ügyekben felmerült és előre nem látott költségeket képeznek, a melyek költségvetési fedezet hiányában ily módon voltak elszámoiandók. Pénzügyministerium. A 67. tételhe\. A rendelkezés alá jutott állami tisztviselők illetményeire engedélyezett hitelnek 2.555 frt 41 krral történt túllépését azon körülmény okozta, hogy a pénzügyi közigazgatás újjá szervezése, valamint a mármaros-szigeti és szegedi jószágigazgatóságok feloszlatása alkalmával több oly tisztviselő, kiknek további alkalmazását szolgálati érdekekből kívánatosnak tartottam, mindjárt az év elején rendszeresített állomásokra elhelyezhető nem volt, minélfogva illetményeik hosszabb ideig e czím terhére számoltattak el. A 68. tétel szerint »az állami javaknál a bérhátrálékok leszámolásának keresztül veze tésére, a telepitvényes ügyek lebonyolítására stb.< czím alatt 1.263 frt 84 krnyi túlkiadás fordult elő, a mi abban leli magyarázatát, hogy az állami jószágoknál alkalmazva volt és azok eladása következtében rendelkezési állapotba helyezett egyes tisztviselők végleges elhelyeztetésükig, illetve rendelkezési állapotuk megszűntéig a bérhátrálékok leszámolására vagy a telepitvényes ügyek rendezésére alkalmaztatván, illetményeik e czím terhére számoltattak el ; továbbá a birtok-eladások alkalmával nagy mérvben felmerült hirdetési díjak is voltak okozói e túlkiadásnak. 69. tételhe\. >Az állami javak eladásának előmozdítása czéljából felvett zálogloglevél kölcsönök töke és kamat törlesztésére< czím alatt az 1885. évi 47'%-os kölcsönöknél felmerült 37.280 frt 10 krnyi túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy az ezen kölcsönnel terhelt birtokok eladatván, a vevők egyszerre fizették le a vételárt, anélkül, hogy a felvett kölcsönöket átvállalták volna, ennélfogva az illető birtoktestek tehermentesítése czéljából a kincstár által már korábban felvett kölcsönök visszafizetendők voltak. Ezzel kapcsolatban természetesen az adóssági tökeálladék is megfelelően apadt és az ezután fizetendő annuitási részletek szintén csökkenni fognak. Á 70. tétel szerint »a fővárosban alkalmazott és szolgálattételre beosztott alsóbb rendű állami hivatalnokok, altisztek és szolgák segélyezésére« fordított 51.477 frt 19 krnyi túlkiadás arra vezethető vissza, hogy a költségvetésben e czímen az előző évekhez képest 250.000 frt, mint átalányösszeg vétetett fel, mely összeg a fővárosban alkalmazott nagyszámú tisztviselők létszámában és illetményeiben előfordult változások miatt ez idő szerint elégtelennek bizonyult. A 71. tétel alatt állami előlegek czímén kimutatott 187.986 frt 877* krnyi előirányzat nélküli kiadás, egyes vízszabályozási és ármentesitö társulatoknak adott előlegekből, továbbá ínségeseknek engedélyezett kölcsönökből áll, melyek tekintve azt, hogy a költségvetésben »állami előlegek czíme« csakis bevételi czímet képez, s az egyes elkerülhetlen esetekben szükséges kiadások fedezésére—-ezeknek előre nem látható természetüknél fogva — a költségvetésben hitel nem vétetik igénybe, előirányzat nélküli kiadást képeznek ugyan, de megfelelő bevételi előírással ellensúlyoztatnak. A 72. tétel szerint az állami javak eladásánál előfordult 1,206.048 frt 88 krnyi előirányzat nélküli kiadásra nézve meg jegyeztetik, hogy ez összeg részben az első hazai takarékpénz-